VETO
Správy
Strany
Médiá
Politici
Vláda
Parlament
SK
EN
Všetky videá
Maďarská aliancia
Fiala-Butora János: A Beneš-dekrétumok mai joghatása
25. januára 2026
Otvoriť na YouTube
Zhrnutie
AI zhrnutie zatiaľ nie je dostupné.
Spracúva sa
Zdroj: spracovanie zhrnutia videa
Prepis
0:00
Tiala Butara János vagyok, és én nem vagyok történész.
0:04
Kicsit meglepő, hogy én beszélek a benesdeklétumokról ma.
0:10
Tíz évvel ezelőtt ezt nem gondoltam volna,
0:13
de talán kiderült, hogy jogászként is van közöm ehhez a kérdéshez.
0:18
Ugyanis a benesdeklétumoknak vannak aktuális joghatásai,
0:23
illetve indirekt politikai hatásai is,
0:29
amik, mint emberi jogokkal foglalkozó jogászt nagyon is érintenek engem is.
0:35
Úgy kerültem ez a témához, úgyhogy köszönöm nagyon szépen a meghívást.
0:39
Arról fogok most röviden beszélni, hogy hogyan érintenek minket máig a benesdeklétumok,
0:46
és miért olyan érzéken kérdés ez,
0:48
tehát miért nem lehet erre egy egyszerű jogi megoldást találni,
0:55
és hogyan lehetne mégis megkísérelni, megoldani ezt a problémát.
0:58
Itt röviden kapcsolódni fogok az előttem szólókhoz,
1:04
de ők már nagyszerűen összefoglalták, hogy mi is történt annak idején,
1:08
45 és 48 között,
1:10
de mégis mint történelmi kérdés,
1:12
hogyan jelennek meg máig a rekrétumok,
1:15
utána pedig a jogi aspektusaikról beszélek, tehát mint jogi probléma, hogyan jelennek meg.
1:21
Említettem ezeket az indirekt hatásokat, ezekre bővebben ki szeretnék térni.
1:28
Utána mondok pár szót, pár gondolatot arról, hogy miért gondolom én,
1:33
hogy továbbra is ennyire érzéken kérdéstek számítanak,
1:34
és mik lehetnek esetleg a lehetséges megoldások.
1:41
Történelmi kérdésként nem fogok kitérni a részetekre,
1:45
Simon Attila és Popai Árpád ezt előttem már nagyszerűen összefoglalták.
1:51
Itt ugye a 45 és 48 közötti eseményekre gondolunk,
1:55
amikor a benesdekrétumokról beszélünk,
1:57
a szlovák közbeszédben is ez így jelenik meg,
2:02
ami nagyon sok sérelemmel járt a magyar és a német közösségre nézve.
2:09
Említették már az állampolgárság elvételét,
2:12
a tulajdontól való megfosztást,
2:14
az állami nyugdíjukat sokan elvesztették,
2:19
kényszer munkára hurcoltak sokakat, 40 ezer embert,
2:23
kitelepítettek nagyon sok embert Magyarországra,
2:26
illetve Németországban és Ausztriában a németeket.
2:28
a reszlovakizációs nyomásnak sokan nem tudtak ellenállni,
2:34
és a többi, és a többi.
2:36
Ezek mind olyan események, amik 1948-al tulajdonképpen lezárultak.
2:42
abban az értelemben, hogy onnantól kezdve az állam nem folytatta ezt a gyakorlatot,
2:48
de nem is határodott el tőle abban az értelemben,
2:52
hogy valahogy bocsánatot kértek volna érte,
2:57
vagy legalábbis szimbolikusan kifejezték volna, hogy ez egy helytelen irány volt,
3:03
jóváltételt nyújtottak volna, vagy kártalanították volna ezeknek az elszenvedőit.
3:09
A vagyonelkobzás jóváltételére azért sem kerülhetett sor,
3:16
mert tudjuk, hogy a 48 utáni kommunista rendszer államosította az egész mezőgazdasági vagyont.
3:22
Tehát akkor úgy gondolták, hogy mindegy, hogy mi alapján kobozták el az emberektől a vagyont,
3:27
vagy ennek az oka, a magyar nemzetiség volt korábban, vagy most a kollektivizálás,
3:30
minden állami tulajdon lesz.
3:35
Ez a helyzet tulajdonképpen 1989 után újra napirendre került,
3:43
ez a felemás lezárás,
3:46
hiszen ekkor nyílt meg a restitúciós törvény,
3:50
1991-ben lehetőség nyílt arra,
3:54
hogy akitől korábban elvették a vagyonát, az visszakövetei ezt,
3:58
és a parlament végre egy olyan megoldást fogadott el,
4:02
hogy ez csak a 48 után elkabzott vagyonna fog vonatkozni,
4:06
de voltak javaslatok arra nézve is,
4:08
hogy a 45 és 48 között elkabzott vagyonra is vonatkozzon,
4:11
ezt elutasította a parlament.
4:12
Ez csak azért emelem ki,
4:14
mert amikor történelmi kérdésről beszélünk,
4:16
akkor itt látni kell, hogy nem olyan régre kell visszamenni,
4:21
elég 89-ben, amikor valóban egy reális lehetőség volt arra,
4:26
hogy az állam valamilyen fajta restitúciót végrehajtson.
4:29
Lehet, hogy nem lehet volna ez egy teljes restitúció,
4:33
lehet, hogy nem mindenkire vonatkozott volna,
4:35
de egy reális jogi lehetőségként ez a kérdés felmerült.
4:39
De végül is a többség ekkor is úgy döntött,
4:42
hogy nem lesz sem kártalanítás, sem jóvá tétel, sem bocsánatkérés,
4:45
a 45 és 48 között ért jogsérelnek miatt.
4:51
És a bocsánatkérést azért is emelem ki,
4:56
mert ilyenfajta bocsánatkérés részben történt a német közösség felé,
5:02
és a zsidó közösség felé.
5:04
Tehát a szlovák köztársaság nemzeti tanácsa is fogadott el egy határozatot,
5:09
amivel például a németeket részben fele más módon megköveti.
5:14
Ez egy nagyon általános szöveg,
5:16
tehát általában a történelmi problémákra utal.
5:21
Nincs konkrétan megnevezve, hogy kit milyen sérelem ért,
5:24
és az attól pontosan, hogyan határadulik el a modern szlovák állam,
5:29
de valamilyen fajta bocsánatkérés történt a németek felé,
5:35
a magyarok felé pedig nem hallottuk az előbbi előadásban,
5:38
hogy van ennek egy részletesebb története.
5:42
No, de ami úgy érzem, hogy máig érint minket,
5:47
az az, hogy magát ezt a történelmi eseménysorozatot,
5:53
az továbbra is sokan sérelmezik.
5:56
A szlovákian-magyar közösségben minden család érintett tulajdonképpen,
6:01
mindenkinek van olyan felmenője, aki valahogyan megszenvedte ezt az időszakot,
6:06
és én magam is gyerekén nagyon sokszor szembesültem ezzel,
6:09
ezt egyáltalán nem gondolom egy mesterségesen kreált, vagy fenntartott traumának,
6:14
amit a politikusok találnak ki.
6:15
Ez egy élő emlékezet, ami bizony szempontból össze is kovácsolta a közösségünket,
6:22
de máig találkozok azzal, hogy a mostani-mostani viták kapcsán is sokan sérelmezik azt,
6:29
hogy az állam vagy őket, vagy az őseiket bűnösnek tekintette.
6:33
Mivel ők úgy érzik, hogy semmilyen bűn nem követtek el,
6:36
és hogy máig a szlovák többség ezen a szemüvegen keresztül tekint rájuk.
6:41
Tehát olyan emberek, akik valamit biztos elkövettek, hogyha ilyen súlyos büntetést kaptak.
6:47
Tehát valamivel biztos rászolgáltak erre.
6:51
A történelmi aspektusai nagyrészt tisztázottak a dekrétumoknak,
6:57
de azért érdekes, hogy máig folyanak kutatások, amik azért sok részletet helyre tesznek.
7:01
Én, ahogy mondtam, nem vagyok történész, de én is találkozok olyan dolgokkal, amikről nem tudtam.
7:06
Például a angyalbél a kutatásaiban olvastam nemrég,
7:10
hogy a Csehországba deportáltak sem a helyi munkaerő hiányát pótolni voltak odaküldve nagyrészt,
7:21
hiszen sokat, sokukat nem is a szudíta vidékre vitték,
7:24
hanem egyszerűen ez egy nyomásgyakorlási eszköz volt,
7:27
amivel a lakosságcsere végrehajtására akarta a csehszlovák kormány rávenni Magyarországot.
7:33
Ez is egy érdekes részlet, mert az én nagyszüleim is voltak Csehországba deportálva is.
7:38
Én mindig ututam, hogy a szudíta vidékre, de megkerestem,
7:40
és kiderült, hogy nem, nem, valóban az a község, amit mindig emlegettek,
7:44
az közép Csehországban van.
7:46
Tehát vannak még itt is azért feltáratlan részletek,
7:50
de azért úgy gondolom, hogy nagy részt a nagy képet tekintve,
7:55
tisztában mondjuk azzal, hogy mi történt akkor,
7:58
a szlovák társadalomban viszont úgy gondolom,
8:00
hogy egy egész más kép ér el az időszakról,
8:02
és ehhez majd vissza fogok térni.
8:04
És az, hogy hogyan állunk ehhez az időszakhoz,
8:07
ez a mai társadalomról is szól.
8:12
Na, de hogy lett ez ma egy jogi probléma?
8:16
Itt talán az első ügy, ami nagyobb nyilvánosságot kapott,
8:20
az a Bosics vs. Szlovákiai ügy volt az Emberiégok Európai Bíróságán,
8:25
hogy 2019. május 19-én döntött el a bíróság.
8:28
És ez nagyon röviden foglalmesszem, mivel ez ismert ügy.
8:32
Tehát itt a panaszosnak a nagyapja,
8:37
a szlovák állam területén élt a világháború alatt.
8:40
Tehát Észak-Szlovákiában.
8:42
Nem a Magyarországos tartozó részeken.
8:45
És ott is maradt a háború után.
8:48
És mint magyar nemzetiségű személy ellen eljárást indítottak,
8:52
konfiskálni akarták az erdejét.
8:54
Csak hogy ez a konfiskáció nem fejeződött be.
8:58
Volt egy konfiskációs határozat,
9:00
azt kézbesíteni is akarták,
9:03
de nem kézbesítették végül a számára,
9:05
tehát nem emelkedhetett jogerőre.
9:06
91 után
9:11
a kommunista rendszer ugye elvette az erdőt mindenkitől, tőle is.
9:17
De 91 után
9:18
ő ezt az erdőt visszakérte,
9:20
azon az alapon, hogy tőle ezt a kommunista rendszer vette el.
9:22
És akkor megvizsgálták,
9:23
hogy valóban elindult egy konfiskációs helyi eres 46-ban,
9:26
de végül is az erdőt utána a kommunista rendszer vette el és visszaadták neki.
9:31
95-ben a telekrendezési eljárás keretében megint csak megvizsgálták ezt a helyzetet,
9:36
és megint csak úgy találták, hogy valóban ő a jogos tulajdonosa ennek az erdőnek visszakapta.
9:42
Tehát jogosan tarthatja meg.
9:44
Később meghalt,
9:46
és az unokája megörökölte tőle ezt az erdőt.
9:50
Tehát több örököse is volt,
9:51
közülük az egyik az unokája, Bosics Miklós.
9:54
És ezután 2009-ben az állami erdővállalat úgy gondolta,
9:57
hogy nekik ez az erdő mégis kell.
10:00
Megkeresték ezt a 46-os konfiskációs végzést,
10:03
és arra hivatkozva, hogy ezt el kellett volna kóbozni akkor,
10:07
akkor nem került erre sor valami hiba miatt,
10:10
nem lehet már bizonyítani, hogy most miért nem kézbesítették ezt a döntést neki,
10:14
de hát akkor nézzük ezt úgy, mintha akkor ez megtörtént volna,
10:18
és akkor most írassuk az állam nevére ezt az erdőt.
10:22
És az első meg a máshattakú bíróság elutasította ezt a keresetet,
10:26
azt mondták, hogy hát ez nem lehetséges,
10:29
hát ha nem kobozták el, akkor az övé.
10:31
Ezt már az állam kétszer megerősítette,
10:34
az erdővállalat része volt ennek a telekrendezési bizottságnak,
10:37
ők is elfogadták, hogy ez az övé,
10:39
tehát nem került elkobzásra, mit akarnak most.
10:42
De a legfőbb ügyész a legfelső bírósághoz folyamodott,
10:46
és a legfelső bíróság pedig egy ilyen nagyon érdekes jogi érveléssel azt mondta,
10:50
hogy az állam tekintélyének a tiszteletben tartása megkívánja,
10:53
hogy úgy tekintsünk erre a területre,
10:55
mintha valóban el lett volna kobozva,
10:57
és kimondta, hogy el kell kobozni,
11:00
az államot kell tulajdonosnak elismerni.
11:03
Ez ellen
11:04
a döntés ellen fordult a panaszos az alkotmánybírósághoz,
11:09
meg később a Strasbourgi bírósághoz,
11:11
ami igazat adott neki az eljárási kérdésben,
11:14
hogy erre a legfelső bírósági döntése nem is kerülhetett volna a sor,
11:17
hiszen itt egy jogerősen lezárt ügyről volt szó,
11:20
visszakerült a hazai bíróságokhoz,
11:23
megint csak az első és a másodfok neki adott igazat, a panaszosnak,
11:27
és a legfelső bíróság megint csak az államnak,
11:31
tehát elutasította a Strasbourgi döntés végrehajtását.
11:35
Tehát most továbbra is folyamatban van az ügy,
11:37
nem tudjuk, mi lesz a vége,
11:39
jelenleg ő a tulajdonos,
11:40
de a legfelső bíróság szerint az államot kell tulajdonosnak elismerni.
11:44
Miért mondom ezt el olyan részletesen?
11:46
Azért, mert ez nem egy egyéri eset,
11:49
mint aztán később kiderült,
11:52
nagyon sok ilyen eljárás van,
11:53
és tulajdonképpen az történik,
11:56
hogy itt az állam,
11:59
vagy egyes állami szereplők, inkább úgy mondom, felismerték,
12:03
hogy 45 és 48 között
12:05
itt született egy elvidöntés
12:09
a magyarok és a németek teljes vagyonálkobzásáról,
12:12
tehát a mezőgazdasági vagyonról beszélünk.
12:14
ez a házakra például nem vonatkozik.
12:17
De született egy döntés a teljes vagyonálkobzásról,
12:23
viszont a vagyonálkobzás az nem egy egyszeri pillanat,
12:25
az egyéni eljárásokat kíván meg,
12:27
ami egy hosszabb folyamat.
12:28
Tehát van egy konfiskációs döntés,
12:30
fellevezni lehet ellene,
12:32
máshatokon megerősítik,
12:34
utána egy bírósági eljárás,
12:35
megint csak fellevezni lehet,
12:36
ez sokáig tart.
12:38
abban az időben kaotikus állapotok voltak,
12:40
hiányoztak a hivatalnokok,
12:41
nagyon kevés jogvégzett ember volt az országban,
12:45
a korrupció is helyi szinten megjelent,
12:47
tehát nagyon sok olyan eset történt,
12:49
amikor ezeket az eljárásokat nem fejezték be,
12:51
vagy nem megfelelően fejezték be.
12:53
Megtörtént, hogy kiadtak egy konfiskációs döntést,
12:57
és utána elfelejtkeztek a dologról.
12:58
Megtörtént olyan, hogy kinézték a területet,
13:02
az illető nem volt ott,
13:03
például hadifogságban volt,
13:05
fizikailag már elvették tőle,
13:07
és egy telepestnek odadták,
13:08
tehát egy telepes már elfoglalta,
13:10
de magát az eljárást elfelejtették befejezni.
13:13
Előfordultak olyan esetek,
13:14
amikor kiadtak egy konfiskációs végzést
13:18
egy adott illető nevére,
13:20
de a faluban élt öt olyan ember.
13:22
és utólag nehéz megmondani,
13:23
hogy most kire szó volt ez a döntés.
13:26
Egyszerűen nagyon-nagyon jogbizontalanság,
13:29
és ezt hozzá kell venni,
13:30
hogy 48 után állami kezelésben volt
13:34
minden mezőgazdasági vagyon,
13:37
és az örökösödési eljárások során
13:39
nem jegyezték be a tulajdonokat.
13:41
Tehát ezek névleg nagyon sok felé osztottak
13:43
ezek a tulajdonok,
13:44
egyszerűen káosz keletkezett
13:46
az ingatlan nyilvántartásban.
13:48
95-ben ennek az orvoslására
13:50
az állam menedített egy ilyen telekrendezési eljárást,
13:54
ROEP-nek hívják szlovákul,
13:56
ez a rövidítése,
13:58
ami ezt próbálta meg rendezni,
14:00
de nem tudták rendezni,
14:02
hiszen kellett volna valamilyen
14:03
világos jogiállásfogás
14:05
azzal kapcsolatban, hogy hogy kezeljék
14:07
ezeket a helyzeteket.
14:09
de ilyen nem született,
14:10
ezért nagyon furcsa megoldásokkal találkozhatunk.
14:13
Láttam olyan teleket,
14:15
aminek hivatalosan
14:16
két egyenértékű tulajdonosa van.
14:18
Az egykori magyar tulajdonos
14:19
és a későbbi szlovák telepes
14:21
mind a 200%-ban tulajdonosai
14:23
ugyanannak a teleknek.
14:24
Például ilyen dolog is volt,
14:26
mert nem tud egyszerűen
14:26
ez a bizottság eldönteni,
14:28
hogy most akkor kit ismerjen el
14:29
a jogos tulajdonosnak.
14:30
Mit csináljanak olyan helyzettel,
14:31
amikor valaki azt állítja,
14:34
hogy az illetőtől elkobozták a területet,
14:37
előkerül a konfiskációs végzés,
14:39
de mondjuk a bírósági döntés nem.
14:41
És tudjuk, hogy nem került bejegyzésre.
14:43
Néha egyes járásokból úgy döntötték,
14:45
hogy ezeket bejegyzik már az állam nevére,
14:48
néhol az eredeti tulajdonost nem érhatták.
14:50
Tehát a káosz igazából csak növekedett.
14:52
Ilyen teljesen önkényes döntésekről beszélünk,
14:55
amik az egykori magyar tulajdonosok által
14:59
tulajdonolt fölterületnek egy nagyon jelentős részét érintik.
15:05
Tehát ezek mind olyan területek,
15:07
amiknek a jogi státusz a most bizantalan,
15:10
és ezt a bizantalan státuszt használják ki hivatalnokok,
15:17
és a velük kapcsolatban álló telekspekulánsok,
15:20
amiket ingatlanmafiának szoktunk nevezni.
15:27
nem tudjuk, hogy hány ilyen eset történt.
15:32
Azt tudjuk, hogy a pozsony körüli autópályaépítése során
15:39
nagyon sok ilyen eset került elő,
15:41
amire egyébként először a szlovák sajtó figyelt fel.
15:43
Tehát ezeknek a tulajdonosai ugye látták azt,
15:48
hogy nem kapnak ellenértéket az autópályaépítése céljára kisajáltított telkek iránt,
15:55
és elkezdtek tudakozódni,
15:57
és akkor azt látták, hogy ezeket az állam már a saját nevére írott,
16:00
és ők semmit nem kaptak, ekkor indultak perek.
16:02
és ezzel én úgy láttam, hogy legalőször például az Actuality nevű szlovák újság foglalkozott,
16:07
de valahogy ez nem váltott ki nagyobb vitát.
16:12
Később a Bosicsics kapcsán a szlovákiai magyar sajtósakat foglalkozott a kérdéssel,
16:18
később ez aztán megjelent a szlovák sajtóban is,
16:20
de hogy összesen hány érintettje lehet ennek, azt nem tudjuk.
16:27
Az biztos, hogy ezer fölötti esetről beszélünk, de lehet, hogy ezrekről van szó.
16:34
Milyen példákat tudunk?
16:38
Azt tudjuk, hogy rendszer szintűen, szisztematikusan,
16:43
2018 után kezdett az állami földalap az SPF,
16:48
szlovenski pozemkövi fondrövidítést tettem oda,
16:51
mert rájöttem, hogy magyarul ez álfa, és az kicsit mást jelent.
16:54
Tehát 2018 után kezdett a szlovák földalap azzal foglalkozni,
16:58
hogy ilyen szisztematikusan felkutatták a levéltárakat,
17:02
hogy találnak-e valamilyen régi konfiskációs döntéseket, amik nincsenek bejegyezve,
17:07
és ezeket a törvényt is megkerülve közigazgatási eljárásban próbálták meg bejegyezni,
17:13
hibajavításként.
17:14
Tehát tudjuk, hogy a mostani katasztteri törvény szerint sem szabadna,
17:18
hibajavításként bejegyezni egy tulajdonos váltást.
17:21
Mégis ezt tették, mert akkor nem kellett értesíteni ők a tulajdonosokat.
17:25
És ezt még az akkori vezetést tudtan ellené, vagy tudtanélkül is meg tudták csinálni.
17:33
Mikor később a kollégáimmal és a szövetség alelnökével, Mózes Szabolcsal találkozón próbáltuk felterni ezt a problémát a földalap akkori vezetőjével,
17:46
Jelmarossal, akkor derült ki, hogy számára se világos, hogy mi alapján történnek ezek az elkobzások.
17:51
Ez nem az ő politikai útmutatása alapján történt.
17:55
És ő később ki is adott egy ilyen listát, ami 650 tételből állt.
17:59
Tehát ezek csak a 2018-ban fogonasított elkobzások.
18:03
Tehát 2018-ban 650 találk az, amiről ő tud, amit az ő hivatalnokai tulajdonképpen a törvényeket megkerülve az állam nevére irattak.
18:14
De találunk más példákat is.
18:17
Örökösödési eljárásban az állam gyakran avatkozott be olyan módon,
18:24
hogyha először is utasították az igazságügyminisztérium, utasította a közjegyzőket,
18:32
az egy olyan utasítás, ami megvan nekünk, meg kikértük,
18:36
hogyha felmerül, hogy az illető földterület esetleg a dekrétumok hatája alá esik,
18:44
akkor értesítsék az állami földalapot, az fogonatosítja az elkobzást,
18:49
és már ennélkül a terület nélkül fog lefolyni az örökösödési eljárás.
18:54
Ebből sokszor az örökösök semmit nem látnak, csak látják, hogy indul az eljárás,
18:58
van egy összeírás, hogy milyen telkek érintettek,
19:01
hirtelen a közjegyző azt mondja, hogy valamit el kell intézni, meg felfüggeszti az eljárást,
19:06
összehívja két hónapal később az eljárást, folytatódik,
19:08
de akkor már kételek hiányzik mondjuk a felsorolásból.
19:11
Ezek a tulajdoni lapok egyébként nyilvánosak, tehát bárki meg tudja nézni,
19:15
csak mutatok egy példát.
19:17
Itt látszik, hogy a telekedj részének az állam lett a tulajdonosa,
19:24
2019-ben került ez bejegyzés, egy hibajavítási eljárás keretében,
19:29
az a Z azt jelenti, amit ott aláhúztam pirossal,
19:32
és milyennek az alapja?
19:33
Egy konfiskációs döntés 1946-ból.
19:37
Tehát valóban 2019-ben egy 1946-os konfiskációs döntést jegyeztek be,
19:44
és ezzel lett az állam tulajdonosa ennek a teleknek.
19:49
Igen, ezt említettem, 2005-ös ez az igazságügyi minisztériumi utasítás,
19:54
és erről csak véletlenül tudunk.
19:57
A közjegyzők között is vitát váltott ez ki,
20:01
és ők jelezték, hogy van egy ilyen konkrét utasítás,
20:04
így tudtuk a konkrét száma alapján kikérni az igazságügyi minisztériumtól.
20:08
De ilyen utasítás lehet még több.
20:11
Említettem az állami föld alapot,
20:13
aminek nem volt kormány utasítása,
20:17
vagy más hasonló jogszabály,
20:21
ami alapján ezt csinálták volna.
20:24
Egyszerűen fölállt egy osztály,
20:27
telekrendezési osztály,
20:30
valami ilyesmi volt a neve,
20:32
és ők ezt saját hatáskörbe elkezdték rendszer szerűen csinálni.
20:36
Négy alkalmazottal.
20:38
És ezen kívül az állami erdővállalat,
20:45
az, amiről még kevesebb információnk van,
20:48
tehát az ő ténykedésükből nagyon sok ilyen per származik,
20:53
tehát ők sok pert indítottak mostani tulajdonosok ellen.
20:58
Sajtót is nem rég megjárta az az ügy,
21:00
amikor egy illető visszakapta az erdejét,
21:05
eladta egy cégnek egy millió euróért,
21:08
meghalt, az unokái gyerekeim már nem élnek,
21:13
az unokái a pénzből semmit nem láttak,
21:15
az állam később ezt az erdőt elkobozta,
21:18
de most már ugye a cég a tulajdonosa,
21:20
és a cég az unokákat pereli egy millió euróért.
21:23
Az unokákat, akik semmiről nem tudnak,
21:26
a konfiskációs perben ők nem vettek részt,
21:30
sőt a nagyapük sem vett részt,
21:32
hiszen már az új cég volt a tulajdonosa az erdőnek,
21:36
akik szintén semmit nem tudott arról,
21:37
hogy most miért kellene ezt konfiskálni,
21:39
és egy millió eurót valaki most el fog veszíteni.
21:42
Nem tudjuk, hogy a cég vagy az örökösök.
21:51
És még megemlíteném a katasztteri hivatalokat,
22:00
tehát nekik is eltérő a hozzáállásuk ahhoz,
22:02
hogy milyen módon lehet bejegyezni ezeket a megtalált konfiskációs végzéseket,
22:10
és ők is egy központi utasítás alapján dolgoznak,
22:14
illetve a bíróságokat, amik szintén nagyon nem egységesen állnak a kérdéshez,
22:21
mondtam ezeket a típuspéldákat,
22:23
de azóta már sokkal abszurdabb ügyek is előkerültek.
22:27
Volt, amikor a PER-ben arra hivatkozik az állam,
22:30
hogy ők valószínűsítik, hogy az illető magyar nemzetiségű volt,
22:33
ezért akarják elkobozni a vagyonát,
22:35
illetve kimondták már, hogy szerintük elvileg
22:40
45. március elsőjével minden magyar vagyon el lett kobozva,
22:45
tehát egyéni eljárások nélkül is ők most elvehetnék igazából
22:48
bármelyik akkori ingatlant, ami nem lett elkobozva.
22:54
Találtunk olyat, amikor a magyar illető már 44-ben meghalt,
22:59
tehát elvileg nem is vonatkozik rá a vagyonelkobzási dekrétum,
23:04
és az örököse nem volt magyar nemzetiségű.
23:07
Az örököstől mégis elkobozták a vagyont,
23:09
azzal az érveléseiért még máshol nem láttam,
23:12
hogy az ereti magyar tulajdonos vagyona megörökölte az ő magyar nemzetiségét,
23:18
tehát a vagyon lett magyar nemzetiségű,
23:21
és az örököse, aki ugye nem magyar nemzetiségű,
23:25
de ez a magyar vagyon, ezt el lehet venni tőle.
23:30
És ezt a pozsonyi kerületi bíróság jóváltta, ezt az érvelést.
23:34
Tehát nagyon abszurd esetek is felmerülnek,
23:38
ugyanakkor vannak bíróságok, amik ilyen típusú ügyeket elutasítanak,
23:42
és azt mondják, hogy elnézést, hogy a 45-ben nem kobozták el,
23:45
most nem kobozhatják el, hiszen most már egy más helyzet van.
23:53
Miben más ez a helyzet?
23:56
Illetve még megemlítem, hogy 2022-ben azért a földalap akkori vezetése
24:02
leállította ezeket az elkobzásokat,
24:04
de csak ugye saját magukra vonatkozóan,
24:06
azt viszont nem tudták elérni, hogy törvény rendezze ezt a kérdést.
24:10
2023-ben pedig újraindultak az elkobzások, már az új kormány alatt.
24:14
Tehát miben más a mostani helyzet?
24:16
Ugye most már léteznek emberi jogi normák,
24:20
amik például a tulajdonhoz való jogot védik.
24:23
az Európai Jogok Emberi Egyezményének van egy kiegészítő jegyzőkönyv,
24:27
annak az első cikka tulajdonhoz való jogot védi,
24:30
ami alapján nem lehet valakitől elvenni a vagyonát azért, mert magyar vagy német.
24:35
A mostani döntésekben ez így szó szerint megjelenik.
24:37
Tehát megállapítják, hogy igen, XY-nak annak idején tényleg el kellett volna venni a vagyonát,
24:43
hiszen magyar nemzetiségű volt,
24:44
tehát akkor most elfogadjuk, hogy legyen az állami.
24:49
Az EU csatlakozás során szintén vizsgálták,
24:52
hogy ezek a dekrétumok összhangban vannak-e az EU joggal,
24:56
és ott azzal zárták le, hogy mivel ezeket most már nem alkalmazzák,
25:01
az EU-nak nincs hatásköre.
25:04
Na most, és megjegyzem, valószínűleg a kormány akkor tényleg jóhiszeműen gondolta azt,
25:09
hogy ezeket nem alkalmazzák.
25:11
Szerintem ezt mindenki úgy tudta, kivéve azok, akik ilyen eljárásokat indítottak a bíróságokat is megkerülve.
25:19
Na most, ez a feltétel ugye megdőlt, kiderült, hogy alkalmazzák ezeket a dekrétumokat,
25:24
akkor viszont az EU-nak is van hatásköre, és akkor ezek az EU joggal is ellentétesek.
25:30
A föld alattnak az igazgatója egyébként ezt egy érzéketes példával szemléltette,
25:35
tulajdonképpen amit a hivatalat csinál, az olyan,
25:38
mintha előkobozna a második ilagháború idején kiadott arizációs végzéseket,
25:44
és most oda mennének egy zsidóember házához, és azt mondanák,
25:46
hogy elnézést, a hibajavítás, ezt a házat 42-ben el kellett volna vennünk,
25:53
mert hát maga zsidó csak akkor nem sikerült megcsinálni,
25:55
hogy akkor most jöttünk és legyen szíves kiköltözni, mert akkor mi most kiavítjuk ezt a hibát.
25:59
Valóban ez történik,
26:01
és ilyen a modern emberögi keretek között nem történhet.
26:09
Mi lenne tehát a jogi megoldás?
26:12
Az egyik rendelet, ez a 104 per 1945-ös,
26:17
ami alapján a vagyonalkobzások történtek Szlovákia területén.
26:21
Szlovákia területén ez a szlovák nemzeti tanácsi rendelet volt hatályos,
26:26
illetve maga az elnöki rendelet.
26:32
Mind a kettő alapján történtek elkobzások,
26:34
de azt a mezőgazdasági vagyont, amiről most szó van, az főleg ez alapján,
26:38
és ez máig hatályos.
26:39
Ez egy nagyon meglepő dolog.
26:41
Én is pozsomban végeztem az egyetemet, úgy tanultuk, hogy ezek már rég kihúnytak,
26:45
tehát nem hatályosak,
26:47
és a kormány is szerintem jó hiszeműen azt gondolta, hogy ez már nem hatályos.
26:52
Volt egy hosszabb vitám az igazságügyi minisztériumban,
26:55
aminek a végén megegyeztünk, hogy valóban hatályos ez a rendelet.
26:59
Van egy álláspont, mi szerint az alkotmánynyal már ellentétes ez a rendelet,
27:05
és ezért nem lehet hatályos.
27:07
de az állam álláspontja, hogy amíg az alkotmánybíróság ezt nem mondja ki,
27:11
addig hatályosnak kell tekinteni.
27:16
Politikailag leállíthatóak ezek az elkobzások,
27:18
hiszen ezeket állami hivatalnokok indítják,
27:22
de politikailag ugyanúgy újra is indíthatóak.
27:26
Amíg ezt a káoszt az ingatlan nyilvántartásban nem rendezi az állam,
27:34
bármeddig fennáll ez a bizontalan helyzet,
27:38
hogy bármikor valaki hozzá tud nyúlni ezekhez a dekrétumokhoz,
27:40
és újabb elkobzásokat foganatosít.
27:44
Azt kellene, hogy eltörőjék ezeket a konfiskációs döntéseket.
27:50
Itt viszont fölmer a kérdés, hogy ha eltörlék őket,
27:52
akkor ez a múltra is vonatkozik-e?
27:55
Visszamelőlegesen is eltörőjék-e őket?
27:58
És ez egy nyitott kérdés, nem olyan egyszerű egyébként a válasz,
28:01
hiszen bárhogy döntenek,
28:04
ha itt nem történik teljes kárpótlás,
28:06
akkor egy önkényes helyzet áll fenn.
28:09
Teljesen véletlenszerű, hogy két magyar szomszéd,
28:11
vagy két német szomszéd közül az egyiknek az örökösei,
28:15
miért örökölhették a vagyont, a másik pedig nem.
28:17
Nincs köztük semmi érdemi különbség,
28:19
egyszerűen az eljárásoknak a véletlenszerűségén múlik ez.
28:26
Említettem, hogy más problémák is kapcsolódnak ehhez.
28:29
A dekrétumok, én úgy érzem, hogy ideológiaul rendkívül fontosak voltak,
28:34
kifejezték azt az elképzelést a szlovákiai, a szlovákok országa,
28:39
és ebben nincs hely a magyarok számára.
28:41
Tehát meghatározták az állam nemzeti jellegét.
28:44
A vagyonálkabzások, ennek az ideológiának a megnyilvánulásai.
28:50
Milyen egyéb megnyilvánulásai vannak ugyanennek az ideológiájának?
28:54
Látjuk-e ennek bármi jogi nyomát?
28:57
Hát én elég sok jogi nyomát látom,
28:59
amivel foglalkozni szoktam az a kisebbségi jog,
29:03
és ha megnézzük a szlovák jogrendszert,
29:08
akkor ugye ott van az államnyelvtörvény,
29:10
az alkotmán preambuluma,
29:12
ami a szlovákokat teszi meg államalapító nemzetnek,
29:18
a közigazgatási beosztás,
29:20
a magyar iskolák és a kultúráis intézmények aszimetrikus helyzete,
29:25
a történelmoktatás,
29:26
a választási rendszer, ami nincs tekintettel a kisebbségekre,
29:30
a regionális fejlesztési politika,
29:33
a kisebbségi intézményeknek a hiánya,
29:35
például a kisebbségi törvényt, hogy megnem fogadták el.
29:37
Ezek nem közvetlenül a dekrétumokból erednek jogilag,
29:41
de nagyon érdekes látni azt a párhuzamot,
29:45
ahogy a dekrétumokat megindokolták,
29:47
és ahogy ezeket a modern jogszabályokat a független Szlovákia bevezette,
29:55
az indoklásba kísértetése a hasonlóság.
29:57
Mintha valaki tényleg a dekrétumokhoz nyúlt volna vissza,
30:03
meg akarta határozni, hogy milyen lesz a modern Szlovákia
30:05
és a magyar kisebbség viszonya.
30:10
Tehát ez az ideológia máig továbbél,
30:13
nem abban az értelemben, ahogy akkor,
30:15
tehát a magyarokat már nem lehet kiűzni az országból,
30:18
de a nyelvük és a kultúráják az továbbra is idegen az államszámára,
30:21
nem az országnak a kultúrája, nem az országnak a nyelve.
30:24
Az ország kultúrájás nyelve az továbbra is szlovák.
30:27
Ezért a magyar és egyéb kisebbségi kultúra az másodrendű,
30:29
és hátrányba kell hozni.
30:32
Ennek látjuk a közvetlen nyomait a jogrendszerben.
30:36
Ezt egyébként annyira megszoktuk közösségként is,
30:40
hogy sokszor már föl sem tűnik,
30:43
hogy egyes kisebbségi viták során a követelés már nem is az egyenlőség,
30:50
hanem valamilyen fajta aszimetrikus akkommodáció.
30:53
Tehát, hogy a hátrányos helyzetünkön szeretnénk egy kicsit javítani,
30:56
de hogy például nyelvi egyenlőséget kérjünk, az már föl sem merül.
31:01
Annyira internalizáltuk mi is a dekrétumoknak az ideológiáját.
31:06
Tehát az állam nemzeti jellegét, az nagyon meghatározza a dekrétumoknak az ideológiája.
31:16
Miért olyan érzékeny politikai kérdés?
31:19
Szerintem hozzáteszem.
31:22
Szerintem ez nem az esetleges kártételnek a nagysága miatt.
31:26
Ennek senki nem ismeri az értékét,
31:29
és nem is feltétlenül következik teljes kártétel abból,
31:35
hogyha a dekrétumokat úgymond eltöröljük.
31:37
Majd ezzel az eltörléshez még visszaérek, hogy ez mit jelentene.
31:41
És nem is azért, mert a dekrétumok eltörlése kétségben vanja a második világháború utáni rendezést.
31:47
Ez egy teljesen álérv, amit azért szoktak előhúzni, hogy ijeszgethessenek el.
31:53
Tehát, mint ha azt a látszatot kelthetnék, hogy ha valaki a dekrétumokat vitatja,
31:58
az itt a határokat akarná megkérdőjelezni.
32:01
Nincs köze egymáshoz a két dolognak jogilag.
32:03
A határokat a békeszerződés rögzítette.
32:06
A dekrétumok pedig egy belső jogi aktus voltak.
32:09
De egyébként megjegyzem, annyiban viszont van köze,
32:12
ez érdekes volt számomra,
32:14
nagyon sok vitát folytatok utóbbi időben megbeszélgetést
32:17
szlovák szakmabeli partnerekkel.
32:20
Tehát a kutatóként a Szlovák Tudományos Akadémián működtem az elmúlt években,
32:25
és ott kifejezetten kerestem ezeket a lehetőségeket.
32:29
És láttam azt, hogy számukra viszont tényleg összefügg a dolog abban az értelemben,
32:34
hogyha meghallják, hogy valaki a dekrétumokról beszél,
32:36
akkor azt látják, hogy az illető csak ürügyet keres arra,
32:40
hogy az állam területi integritását kérdőjelezze meg.
32:44
Tehát, hogy ez jogilag nincs így, az egy dolog,
32:47
de sokan ezt hallják ki belőle,
32:48
főleg, hogy a politikusok erre rá is erősítenek.
32:56
A dekrétumok azért érzékenyek, szerintem,
33:06
hát nem beszélünk nyíltan a céljukról.
33:10
Amit az előttem beszélők már elmondtak,
33:13
itt ez egy szisztematikus tervezett esztikai tisztogatásnak az eszköze volt.
33:19
Sok szempontból, és ennek része a vagyonátvétel is,
33:23
de része a magyaroktól és a németektől való megszabadulás.
33:27
Itt sok szempontból az állam nem a holokauszt ottorolta meg,
33:31
hanem azt folytatta.
33:33
Csak az áldozatok cserélődtek.
33:35
Illetve van köztük átfedés is egyébként.
33:38
Meglepő módon nagyon sok olyan zsidó áldozata volt a holokausznak,
33:43
akik túlélték, és utána magyarként és németként üldözték őket a dekrétumok alapján,
33:46
hiszen tudjuk, hogy a szlovályai zsidóság nagy része magyar és német nemzetiségű volt.
33:52
Tehát ez tulajdonképpen egy nacionalista politikának az extrém eszközökkel való megvalósítása volt,
33:58
és ez erkölcsileg elég kellemetlen.
34:02
Főleg mivel a dekrétumok bizonyos szempontból egyedi esett,
34:04
ebben van vita egyébként, sokan rá tudnak mutatni arra,
34:07
hogy történtetnikai tisztogatás a második világháború után máshol is.
34:12
Ez így van.
34:14
Ha a részletekben megyünk, akkor persze a dekrétumok egyediek, és minden más eset is egyedi,
34:18
de én úgy gondolom, hogy vannak olyan fontos szempontok, amik alapján a dekrétumokat egyedieknek tarthatjuk.
34:27
Csehország és Szlovákia azok, akik ezekhez máig ragaszkodnak,
34:31
és az állam alkotmányos alapjának tartják őket.
34:34
Én úgy gondolom, hogy ez másországra nem jellemző.
34:37
Például nem tudok államról, aki, amelyik mondjuk a holokauszthoz ragaszkodna,
34:41
mint az államának a megalapozásához.
34:43
ezektől inkább elhatárolódni igyekeznek az államok.
34:46
Kisebb-nagyobb sikerrel, de a hivatalos politika példezt államálni nem szokta őket.
34:52
Márpedig nálunk ez történik.
34:55
Egyediek abban is, hogy a teljes közösséget helyeztek törvényen kívül,
34:59
és szlováki esete egyedi abban, hogy máig alkalmazzák ezeket a dekrétumokat.
35:04
Ilyenre sincs tudtam a példa más országokban.
35:09
És akkor itt érkezünk az érzéken kérdéshez.
35:14
Miért is volt ezekre szükség?
35:15
Tehát mi volt a bűnük ezeknek a magyaroknak és a németeknek,
35:18
akik ellen alkalmazták ezeket a dekrétumokat,
35:20
mivel veszélyeztették ők a szlovák államot?
35:24
Hiszen tudjuk, hogy nem őkverték szét Csehszlovákiát, nem őkhozták a Bécsi döntést,
35:28
nem az egyszerű embereken múlott ez, nem támogatták tömegesen a magyarok a náci pártokat.
35:34
Hát akkor mi?
35:36
És szerintem tulajdonképpen a dekrétumok egyfajta beismerése annak,
35:45
hogy az állam nem volt sikeres a kisebbségek integrálásában.
35:51
Egyszerűen a kisebbségek számára nem sikerült olyan helyzetet teremteni,
35:56
amivel a saját hazájuknak érezhették volna Csehszlovákiát,
36:00
és ezért ők örömmel üdvözölték a határmódosítást.
36:04
És ez máig egy kellemetlen helyzet,
36:06
mivel máig is abban a helyzetben vagyunk,
36:07
hogy az állam bizony nem igyekszik olyan feltételeket teremteni a kisebbségek számára,
36:12
amivel otthonosan tudnák érezni magukat az országban.
36:15
Ennek a kimondása is kényelmetlen, mivel mi következik belőle?
36:21
Ha valaki azt mondja, hogy ezek a határok nem voltak igazságosak,
36:25
az automatikusan valahogy a revizionizmushoz kötődik a szlovák közvélemény számára,
36:29
pedig ez szerintem nem automatikus és nem közvetlen.
36:32
Egyszerűen történészek is, ha ezeket a kérdéseket vizsgálják,
36:34
akkor kénytelen kimondani, hogy bizony, a magyarok számára nem volt előnyös Csehszlovákiában élni.
36:41
Ez nem azt jelenti, hogy ők határmódosítást szeretnének,
36:44
vagy egyáltalán gondolnak rá, vagy egyáltalán tudatosítják ezt a kérdést.
36:48
Ez egyszerűen annak a beismerését jelenti, hogy az állam nem volt sikeres annak idején,
36:52
és máig nem sikeres abban, hogy egyenlő feltételeket teremtsen minden állampolgárának,
36:57
sőt, nem is törekszik erre, hiszen fél a revíziótól.
37:00
Ez egy körkörös, ez egy körkörös ördögi kör.
37:03
De mindeset száfolja azt a szlovák állam alapító mítoszt,
37:06
mi szerint itt egy kisebbségi paradicsom van,
37:10
a monarkia az elnyomta a kisebbségeit, spontán szétesett,
37:14
de utána az igazságos határok alapján létrejött egy kisebbségbarát állam,
37:18
ami sokkal jobb, mint a történelmi Magyarország,
37:21
na, ennek élő cáfolata a mai magyar közösség,
37:29
hiszen számos konkrétan kimutatható sérelem érjőket,
37:32
amit a nemzetközi szervezetek is feltárnak és kritizálnak,
37:36
kellemetlen ezzel a helyzettel bármit is kezdeni.
37:42
Természetesen, aki elremutat rá, az nem az állam jelenlegi határait kritizálja,
37:47
hiszen tudjuk, hogy ezek nem azért léteznek,
37:50
mert valaki úgy gondolja, hogy ezek igazságosak voltak,
37:53
vagy úgy gondolja, hogy mennyire méltányos az állam,
37:55
ez egyszerűen egy jogi helyzet.
37:56
Nemzetközi szerzőrések biztosítják az állam jelenlegi határait,
38:02
hanem arra mutat rá, hogy az államnak itt bizony tenni valója van azzal kapcsolatban,
38:07
hogy valóban otthon tudja érezni magát a szlovákiai-magyar közösség,
38:11
és ezt nem sikerült idáig elérnie.
38:14
Úgy gondolom, hogy ezért olyan érzékelny a többség a benesdekvétumokra.
38:18
Mi lehetne talán a megoldás?
38:21
Hát a mindig kéznél jövő megoldás az az elhallgattatás.
38:25
Ez jól működött a kommunizmus idején is,
38:28
és májeg is ehhez nyúl vissza az állam.
38:30
Ugye, ha valaki fölveti a kérdést,
38:32
akkor azonnal az állam ellenségének van kitalálva.
38:36
Ugye novemberben fogadta el a parlament a büntetőtörvénykügyi módosítását,
38:41
ami alapján, aki megkérdőjelezi a békés rendezést,
38:46
ami a Cseszlovák közösség jogi aktusai alapján jött létre,
38:51
tehát ezek a jogi aktusok, a benesdekvétumok, a szabadságvesztéssel büntetendő.
38:57
Az indoklás utala kormány álláspontjára,
39:01
ami két rendeletben van lefektetve,
39:06
amik nagyon sok téves állítást, hamis állítást és pontatlanságot tartalmaznak.
39:12
Úgy gondolom, hogy nincs olyan történész, aki azokkal maradéktalanul egyetértene.
39:17
Tehát ez az elhallgattatás addig tud működni,
39:20
amíg tényleg csődben maradnak az emberek.
39:22
Onnantól kezdve, hogy felszólalnak,
39:23
hát vagy büntetni kell őket, vagy be kell ismerni, hogy ez a törvény bizony nagyon elvétette a célját,
39:29
és szerintem ez az utóbbi fog bekövetkezni,
39:32
hiszen abszurd, amit megkíván,
39:34
és ráadásul emberi jogokkal is ellentétes, hiszen a szólásszabadságot korlátozza.
39:41
A vagyon megkobzásokat, a jelenlegieket le lehetne állítani,
39:45
de ez egy újabb jogbizontalanságot teremt.
39:47
Mi legyen azokkal az eljárásokkal, amik már most megindultak,
39:49
mi legyen azokkal, amik már lefolytatódtak,
39:52
89 óta.
40:00
A tabuizálásnak a hatása, hogy nem világos, hogy milyen más megoldás jöhetne létre,
40:08
hiszen, mivel keveset beszéltünk róla,
40:12
magyar részől sincs politikai célkítőzésként tisztálva,
40:15
hogy mit értünk a benesdeklítumok eltörlése alatt,
40:18
mi lehetne ez, mit szeretnénk elérni,
40:21
és nincs tisztált a szlovák részől se, hogy mitől tart az állam és a szlovák többség.
40:26
Ha fölmerül a kérdés, akkor nagyon-nagyon hisztériába csapált,
40:30
de érdemé vita nem nagyon született róla.
40:33
Ezért született az a petíció, amit a két kollégámmal január elején mi indítottunk.
40:40
Mi úgy gondoljuk, hogy ez talán először fektetére azt,
40:42
hogy mi lehetne a méltányos rendezése ezeknek a dekrétumoknak.
40:48
És ez igazából egyszerű.
40:51
Az államnak el kellene határolódni attól a politikától,
40:54
amit 45 és 48 között folytatott.
40:56
Ennek része valamilyen folyta bocsánatkérés is.
40:58
De csak akkor, hogyha ez elég specifikus.
41:01
Tehát ha ilyen általános, sajnáljuk, ha tettünk valamit,
41:04
amit valaki megsértődött,
41:07
ami egyébként nagyon hasonló, mint amit a németek felé tettek,
41:10
az úgy gondolom, hogy nem sokat ér.
41:11
Ha az állam konkrétan megmondja, hogy mi az, amivel nem ért egyet,
41:15
az már sokkal használhatóbb.
41:19
A jelenlegi elkopzásokat mindenképpen le kell állítani,
41:23
de számba is kell venni, hogy milyen elkopzások történtek,
41:26
és kártalanítani kell az érintetteket.
41:30
A múltbeli sérelmeket pedig szintén először számba kellene venni.
41:34
Nagyon homályos beszélések vannak arra vonatkozóan,
41:36
hogy egyáltalán hány érintettje volt a dekrétumoknak.
41:39
konkrétan az egyes intézkedéseknek.
41:47
És akkor itt fölmerül több alternatíva,
41:49
a kártalanításra van egy teljes, van egy részleges,
41:51
van egy szimbolikus, tehát valami fajta erreköltségiúváltétel,
41:55
vagy van egy közösségi, amikor egy alapot lehet felállítani,
41:57
amiből a magyar közösség részesül valamilyen közérdekű célok megvalósítása céljából.
42:06
És mindenképpen szükséges a többségkisesség viszonyúj alapokra helyezése.
42:10
Tehát ha az állam szeretné, hogy mi ezt az országot magunkének is érezzük,
42:15
annak része az, hogy ami kultúránk és nyelvünk is ennek az államkultúrájának és nyelvének része kell,
42:19
hogy legyen, amihez pedig szükséges, hogy megváltoztassák azokat a jogszabályokat,
42:26
amiket felsoroltam az előbb, és ezen kívül több mást is.
42:30
A további tabuizálás az nem segít, de ez valószínűleg a legkönnyebb megoldás az állam számára.
42:38
Nyílt politikai támogatása nincs a vagyonálkapzásoknak, ezt talán látjuk, de a jóváltételnek sem.
42:45
A többség és a kisebbség viszonyát lehetné javítani a dekrétumok megnyitása nélkül is,
42:51
de onnantól kezve, hogy megnyíltak a dekrétumok, és nemzetközi szervezetek is bekapcsolódhatnak,
42:56
én úgy gondolom, hogy nem lehet őket figyelmen kívül hagyni.
42:59
Sőt, igazából egy jó lehetőséget is szolgáltatnak arra, hogy rájreincsük a figyelmet a többi problémára is,
43:05
és akkor folytatódjon a vita legalább szakértői szinten, ami ezzel remélem, hogy ez a konferencia is hozzájárul.
43:13
És akkor ezzel be is fejezném, mert az időnek a végére értem.
43:16
Én úgy gondolom, hogy a kormány lépése a BTK módosításával egy öngol volt,
43:21
hiszen az elhallgattatás helyett pont, hogy rájreintotta a figyelmet erre a problémára,
43:25
valószínűleg ez a konferencia se lett volna létre, ha nincs az a BTK módosítás,
43:29
a petíció se lett volna, és a nemzetközi szervezetek sem foglalkoznának vele.
43:33
Most ezek a szereplők ezt mind megteszik.
43:35
És akkor a következő lépés, ami úgy gondolom, hogy egy konstruktív politikai erőtől elvárható lenne,
43:45
és keresztül is vihető lenne, az az, hogy nézzünk szembe azzal, mi is a probléma,
43:54
és fel kellene állítani egy vizsgálóbizottságot, aminek vannak megfelelő hatásköröi arra,
43:58
vagy a megfelelő információkat beszerezze, ami fel tudja mérni azokat a károkat,
44:03
amiket a modernkori elkobzások sor okoztak, és a múltbeli sérrelmek okoztak,
44:10
és ilyen javaslatokat tud tenni alternatívaként, hogy milyen módon lehetne ezeket orvosolni.
44:17
Nem lenne hatásköre arra, hogy elfogadja ezeket a megoldásokat, de javaslatot tehetne.
44:25
Ez pedig a vitához segít, és a bizontalanság elhárításához.
44:33
Úgy gondolom, a vitától talán még egy szovák politikai többség, vagy társadalmi többség sem ijedne meg annyira.
44:47
Köszönöm szépen!
44:54
Ďakujem za pozornosť.