VETO
Správy
Strany
Médiá
Politici
Vláda
Parlament
SK
EN
Všetky videá
Maďarská aliancia
CSAJAK UTCA - Podcast | A szabadságharc pozsonyi emlékei
23. marca 2026
Otvoriť na YouTube
Zhrnutie
AI zhrnutie zatiaľ nie je dostupné.
Spracúva sa
Zdroj: spracovanie zhrnutia videa
Prepis
0:00
ČEJ A KUTCA
0:30
A mai vendégünk pedig egy olyan oktató lesz a Somorjai Magyar Gimnáziumból,
0:37
akivel március 15-e az 1848-as és 49-es forradalom és szabadságharc aprópóján beszélgetünk.
0:45
Horváth Lászlót köszöntöm itt a stúdióban.
0:48
Szervusz, köszönöm szépen, hogy elfogadtad a meghívásunkat.
0:51
Szia, köszöntöm én is a kedves közönséget is.
0:53
Hiszen márciusban ugye mi lehetne a téma, mint március 15-e kapcsán 1848-49,
1:01
illetve hogyha pozsonyban vagyunk, hiszen ez a stúdió pozsonyban van,
1:04
akkor a pozsonyi események, illetve hogy pozsony hogyan kapcsolható össze 1848 emlékeivel.
1:12
Téged, mint autentikus szakértőt kértünk meg,
1:15
hiszen nyilván a gimnazisták sokszor hallották tőled ennek a történetét,
1:20
illetve hát somorja és pozsony közelsége miatt feltételezem,
1:25
hogy somorja népe, somorja lakossága is többször hallott már arról,
1:29
hogy pozsony mennyire fontos szerepet játszott 1848-ban.
1:33
Illetve az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörése előtt is már.
1:38
Jó, hát akkor talán kezdhetnénk is ezzel.
1:41
Különben így van, én nagy hangsúlyt vektetek az oktatás során arra,
1:44
hogy a diákokkal megismertessem a helytörténetet,
1:47
tehát konkrétan somorja történetét,
1:49
és a közvetlen környezetünk, akár csallóköznek a történetét is.
1:53
Ami pozsont illeti, hát a forradalom és a szabadságharc idején kettős arcát mutatta,
1:59
hiszen először ugye a forradalom idején gyakorlatilag az egyik bázisa a történéseknek,
2:04
tehát mivel ott zajlott a törvényalkotó folyamat,
2:08
ugye, tehát az országgyűléseket ott hívták össze.
2:11
Gyakorlatilag Mohács utántól.
2:12
Így van, tehát 1536-tól, ugye Mohács után jött a fölismerés az,
2:17
hogy fel kell készülni arra, hogy a török expanzió folytatódik az ország belseje felé,
2:21
úgyhogy született egy országgyűlési határozata arról,
2:24
hogy a fővárost el kell költöztetni Pozsonyba.
2:28
Igazából akkor az ország még nem szakadt három részre,
2:31
ugye, mert az 1541 Budának az elfoglalásra,
2:34
viszont két részre igen,
2:35
tehát Habzúr Ferdinándot is megkoronázták,
2:37
és Szapolyai Jánost is,
2:40
és az országnak az egyik fele a Habzúr Birodalom része lett,
2:44
és hát ennek a fővárosa lett Pozsony,
2:46
ami azt jelenti, hogy innentől kezdve,
2:47
hogy az országgyűléseket itt hívták össze egy-két kivételtől eltekintve,
2:52
koronázó város lett,
2:53
és a legfontosabb intézmények ide költöztek,
2:56
a helytartó tanács, ugye, a Kamara és a Királyi Kancellária.
3:00
És a mi szempontunkban most ugye az a legfontosabb,
3:02
hogy az országgyűléseket tehát Pozsonyban tartották,
3:06
és ez vonatkozik a reformországgyűlésekre is,
3:08
tehát a reformkori országgyűlésekre,
3:10
1825-ös volt az első,
3:12
ugye itt debütált politikailag Széchenyi,
3:14
és az utolsó, az pedig 1847-48-as országgyűlés volt,
3:20
és ez azt jelenti, hogy szépen belefutunk a forradalomba.
3:25
Igazából Kossuth Lajosék litrahozták eddigre az egységes ellenzéki pártot,
3:30
és volt egy ellenzéki nyilatkozat,
3:32
amit törvényjavaslatként fölterjesztettek.
3:36
Igazából ez egyfajta ilyen összefoglalása volt mindennek,
3:40
amit a reformkor folyamán még nem sikerült elérni,
3:42
tehát a közteherviseléstől kezdve,
3:45
a jobbágy felszabadítást,
3:47
kötelező örökváltság formájában is még sorolhatnám.
3:52
De igazából áttörést nem sikerül nekik elérni,
3:55
mindaddig, ameddig a francia forradalomnak a híre
3:59
el nem érkezett,
4:00
az februárban tört ki a francia forradalom,
4:03
el nem érkezett Magyarországra.
4:05
Magyarországon a konzervatív körök egy kicsit megriadtak ettől,
4:08
és az alsó tábla, mert hogy két kamarás parlament volt,
4:11
ez után márcus harmadikán elfogadta ezt a reformjavaslatcsomagot,
4:15
hogy így mondjam.
4:17
És hát a felsőház viszont nem tudta, hogy mit lépjen egy darabig,
4:23
de miután márcus tizenharmadikán Bécsben is kitört a forradalom,
4:27
akkor ők is elfogadták.
4:29
És itt jön egy rendhagyó momentum,
4:31
mert ugye a törvényes mekanizmus az az lenne,
4:34
hogy felirat formájába küldik meg az uralkodónak aláírásra,
4:38
hogy támogassa ezt az indítmánt,
4:41
de úgy döntenek Kossuth Lajosék,
4:45
az országgyűlési ifjak és jó néhány politikussal,
4:47
hogy hajón indulnak föl Bécsbe,
4:50
közvetlenül a Királyi udvarba,
4:52
vagy a Császári udvarba, nézőpont kérdése,
4:55
és hát gyakorlatilag meggyőzik az uralkodót és a körét,
4:58
hogy támogassa ezt a reformjavaslatot.
5:03
Na most Bécsben, Bécs is forrong egyrészt,
5:08
tehát ott is padhelyzet van.
5:11
Az uralkodó épp ekkor 5. Ferdinánd,
5:13
aki mindemellett, hogy egy gyöngekező uralkodó,
5:16
feltehetőleg, vémileg azért gyönge elmélyű is,
5:19
ezt szokták mondani,
5:20
és korábban ugye Metternich kancellárnak erősen a hatása alatt volt,
5:25
de miután híre megy annak, hogy Pesten is forradalom van,
5:29
mert közben ugye, hát március 15-én mentek föl hajóval Bécsbe,
5:33
és közben megérkezik a pesti forradalom híre,
5:37
és azután a Bécsi udvar meghátrál.
5:40
Ezután kezdődik el az az időszak,
5:43
amit úgy nevezünk, hogy a törvényes forradalom időszaka,
5:46
hogy úgy néz ki, hogy gyakorlatilag mindenki támogatja innentől kezdve a magyar ügyeket,
5:52
tehát ez egy nagyon optimista, boldog időszak,
5:55
és akkor térjünk vissza Pozsomba,
5:57
tehát Kossuthékkal együtt március 17-én visszaérkeznek,
6:02
és a zöldfa vendégszálónak az erkélyén Kossuth Lajos bemutatja a jövendőbeli miniszterelnököt,
6:09
azt a Battyányi Lajost, aki maga is posadni születésű, így van,
6:14
és a zöldfa fogadóról pedig annyit, hogy az a paludjai Jakab Bérli,
6:19
legalábbis a vendéglő részét, mert ez szálloda és vendéglő,
6:23
akinek korábban a Vaskutacskánál volt vendéglője,
6:27
és már az akkor is, és a költözés után is a reformellenzéknek egy ilyen bázisa volt,
6:32
tehát nem véletlen talán, hogy itt mutatta be Kossuth Lajos,
6:36
meg különben is ez egy reprezentatív hely volt,
6:37
a magi kartonszálónak a helyén állt,
6:40
és hát a beszélgetésünk előtt épp szóba esett az,
6:43
hogy ugye ennek az erkélye,
6:46
ahonnan ez a bemutatás, ez a beszéd elhangzott,
6:50
az érdekes kalandos utatját be maga is,
6:53
és a ceglédi református templomnak a kertjében található ma ez.
6:56
Viszont, hogyha erről beszélünk, akkor azon kívül, hogy a zöldfafogadóról már beszéltünk,
7:02
vagy említettük, mik azok a fontos helyszínek pozsonyban,
7:06
amiket mindenképpen meg kell említeni az 1848-as forradalmi szabadságharc aprópóján.
7:11
Hát természetesen elsősorban az országgyűlésnek az épületeit,
7:16
tehát az alsóház és a felsőház.
7:18
A tanulóknak szoktam mondani, ezt nem úgy képzeljék el, mint egy emeletes épületet,
7:22
hanem teljesen különálló terekről van szó.
7:25
Tehát az alsóház, ahol például Széchenyi,
7:29
annak ellenére ugye arisztokrata volt, és ugye a felsőházban kellett, hogy helyet foglaljon,
7:34
ő az alsóházban tette meg azt a híres fölajánlását 1825-ben,
7:39
és azért kezdi így a mondandóját, hogy nekem itt szabam ugyan nincsen,
7:43
mert mivel tudomására jutott az, hogy érdekes dolgok vannak készülőben,
7:48
az alsó táblán azért ide érkezett meg.
7:50
Na szóval az az épület az egykori kamara épületében,
7:53
királyi kamara épületében rendeződött be.
7:57
Ez a Mihály utcán és a Ventúr utca találkozásánál a mostani egyetemi köntárnak az épülete,
8:03
amin a magyar címen megtalálható.
8:05
Meg egy emléktáblája is van, éppként az országgyűléseknek.
8:09
Így van.
8:10
És abban az időben a felső tábla pedig a Prímási Palotában székelt,
8:15
és a Prímási Palota vagy Prímás Palota az egyébként ennek az időszaknak
8:20
aztán egy ilyen többször gazdátváltó helyszíne,
8:25
tehát itt rengeteg történés kapcsolódik mindehhez.
8:30
Na most elkezdődik ugye a törvényalkotási mechanizmus,
8:34
és igazából áprilisban már véget is ér,
8:38
és akkor az uralkodó április 11-én aláírja a forradalmi törvényeket,
8:42
hogy így látszörűsítve mondjam, ezért nevezik ezeket áprilisi törvényeknek.
8:47
Aztán viszont a nyár folyamán már látszódik az,
8:51
hogy valószínűleg, vagy hát minden bizonynal Bécs biztatásával,
8:54
vagy Bécs támogatásával az ország peremvidékein van egyfajta nemzetiségi lázongás,
9:00
tehát kormányellenes megnyilvánulások, sőt még pogromokra is sor kerül,
9:05
aminek a kicsúcsosodása igazából jelosítsnak a Magyarország elleni támadása,
9:12
amikor látványos az, hogy sem a magyar kormány, sem pedig a nádor,
9:15
aki különben a Habsburgházból származik, nem tud vele szót érteni,
9:19
tehát hogy felsőbb körökből kapő támogatást, utasításokat.
9:24
De ez még mindig nem a szabadságharcnak az időszaka,
9:27
hanem a szabadságharc gyakorlatilag onnan kezdődik,
9:29
hogy a birodalom trónisán van egy váltás, szinte egy pucs-szerű váltás,
9:34
amikor V. Ferdinándot Ferenc József váltja az unoka ötcsaké,
9:39
akkor mindössze 18 éves, és neki az egyik első cselekedete uralkodóként
9:45
uralkodóként az, hogy küld egy ultimátumot a magyar kormánnak,
9:48
gyakorlatilag politikai visszarendeződést kér, követel pontosabban.
9:53
És hát a magyar kormán természetesen nem engedelmeskedik,
9:57
mert nagyon helyesen úgy érzi, hogy a törvény igazából az ő oldalukon áll,
10:02
már csak azért is, mert Ferenc József nem is legitim uralkodó magyar szempontból,
10:06
hiszen magyar uralkodó az, akit Pozsomba megkoronáznak és megesküdnek a törvényekre.
10:11
Úgyhogy innentől kezdődik el ugye a birodalmi seregrészőre támadás,
10:16
és a magyar kormánnak és Magyarországnak itt meg kell védeni a forradalmi törvényeket,
10:22
és hát lényegében a területi integritását,
10:25
és hát a szabadságot, ezért nevezzük szabadságharcnak.
10:29
És Pozsony itt jön elő még egyszer helyszínként,
10:32
mert ugye a fősereg, a császári fősereg, Vindisgréc serege,
10:37
a Duna vonalát követve halad Magyarország irányába,
10:40
és az első, amit elfoglal az épp Pozsony és Pozsony megye,
10:43
már decemberben 16-a és 18-a között,
10:48
és innentől kezdve Pozsony a császáriak kezén van.
10:52
Tehát a tavaszi hadjárat, amely felszabadítja az országnak csaknem teljes területét,
10:59
Pozsont az sem képes felszabadítani.
11:02
És egy idő után megjelenik itt Hajnaú tábor, Sernad,
11:06
ez még nem a Hajnaú féle rémuralomnak az ideje,
11:09
hanem még a szabadságharc időszakában ő berendezkedik épp a Prímás palotába,
11:13
vagy a Prímási palotába,
11:15
és gyakorlatilag itt írja alá a halálos ítéleteket,
11:20
és itt talán meg lehet említeni újabb emblematívus helyszíneket,
11:24
mert ugye a kérdés az erre vonatkozott.
11:27
A palota mellett ugye a vízikaszárnya,
11:30
a mostani szlovák nemzeti galériának az épülete,
11:34
ami börtönként szolgált ebben az időben,
11:36
tehát az elítéltek általában itt raboskodtak,
11:40
illetve a Pozsonyi Vár Koronyatorna alatti részen zajlottak a kivégzések,
11:44
és a közeli Szamárhegyen.
11:46
És talán itt meg lehet említeni azt,
11:48
hogy egyre inkább én úgy tapasztalom,
11:51
hogy ismertény az,
11:53
hogy nem csak a Radnak,
11:55
hanem Pozsonynak is volt 13 vértanú,
11:58
jeledású pont 13 vértanú,
12:00
akiket ugye ezeken a helyszíneken végeztek ki.
12:06
Mennyire jellemző az tapasztalatot szerint,
12:09
hogy ezeket az eseményeket ismerik a szlovákiai magyarok.
12:13
Mert hogyha a szlovákiai magyar iskolákban
12:14
például történt tanítás zajlik,
12:17
akkor ott nagy eséllyel ugye a bécsi eseményeket emlegetik,
12:20
aztán a budapesti eseményeket emlegetik,
12:22
és sokszor annak ellenére,
12:25
hogy a reformkor alatt bizony nagyon fontos szerepe volt Pozsonynak,
12:28
sokszor Pozsony háttérbe kerül.
12:30
Tehát, hogy a felvidéki magyar diákok tudják-e,
12:34
hogy az ő fővárosuk, a jelenlegi fővárosuk is,
12:36
nem csak az akkori, az bizony nagyon fontos szerepet játszott 48 szempontjából.
12:43
Nem tudom én ezt pontosan megítélni,
12:45
mert ugye azért nyilván nem tudom,
12:49
hogy az ország mely intézményében pontosan mit tanítanak.
12:53
Hát a Pozsony megjelenik a tankönyvövel,
12:55
nyilvánvaló kihagyhatatlan Pozsony,
12:57
de ugye a helyszínek szintjén talán nem.
12:58
Tehát ez a törvényhozási munka, ez az, ami megjelenik.
13:04
És én azt tudom elmondani, hogy abban a környezetben, ahol mozgok,
13:09
ott talán egyre ismertebbek ezek a tények.
13:12
És valahol számomra is egy fontos ilyen ügy ez.
13:16
Tehát amikor csak tehetem, akkor próbálom,
13:20
akár hogyha egyes falvakba meghívnak beszélgetésekre,
13:23
akkor próbálom a helyi viszonyokra rávilágítani,
13:26
vagy ráirányítani a figyelmet nem csak 48-49 kapcsán,
13:29
hanem legyen bármiről is szó, kitelepítések,
13:31
vagy akármilyen ügy.
13:33
Számomra ez fontos.
13:34
Hogy mondjuk az itteni dolgok is kommunikáció szintje legalább helyet kapjanak.
13:39
Igen, nekem korábban megfogalmaztam, hogy volt egy ilyen érzésem,
13:43
hogy hát talán a szocializmus időszakában van.
13:48
Lehet, hogy még korábban valahogy,
13:52
minthogyha ez a múltat végkép ugye eltörölni cím szó miatt is,
13:58
meg ki tudja mi minden más miatt.
13:59
Én úgy tapasztaltam, hogy a csallóközi ember nem sok mindent tud a múltjáról,
14:06
és csallóközi talán úgy jelent meg, mint csehszlovákia, meg szlovákiai éléskamrája.
14:11
Meg nem is tudom, de most tudnék példákat mondani.
14:15
Tehát, hogy például a gombaiak mennyire tudják azt, hogy ott élt Kempelen Farkas,
14:20
vagy a Ménesről, vagy bármi másról,
14:24
vagy hogy ott volt Magyarország egyik első manufaktúrája,
14:28
még jóval Mária Terézi előtt.
14:30
Van egy olyan érzésem, hogy erről kevesen tudnak a helyiek is,
14:33
és szerintem ez így nincs rendben.
14:35
Tehát azt gondolod, egyébként helytörténészként, hiszen helytörténészként is tevékenykedsz,
14:42
hogy erre azért nagyobb hangsúlyt kellene fektetni,
14:44
tehát a felvidéki magyaroknak jobban meg kéne ismerni a saját múltjukat,
14:48
a saját szűkebb régiójukban a saját múltjukat,
14:51
az ott élő embereket, az onnan kikerülő, és esetleg magukat felküzdő embereket,
14:58
és hogy erre talán közösségileg is nagyobb figyelmet kéne fordítani?
15:01
Igen, és úgy gondolom, hogy ez lehetne egyfajta, tehát lehetne az identitásuk része,
15:05
esetleg a büszkeségüknek valamit, persze egészséges értelembe,
15:10
pedig büszkeségüknek a táplálója, én ezt fontosnak tartalám.
15:15
Ilyen szempontból mondjuk somorja, ami a te szűkebb régiód,
15:18
ahol ugye oktatói tevékenységet végzel, az élenjáró,
15:23
hogyha mondjuk azt vesszük, hogy a történelmi nagyságok szempontjából,
15:27
és a történelmi nagyságok szempontjából milyen kutatásokat végeztetek,
15:32
és ezt igyekeztetek nyilvánosságra is hozni.
15:34
Gondolok itt elsősorban Mátyás királyra, aki ugye többször megfordult somorján,
15:38
és ezt ti meg is írtátok, és gondolok itt Rákóczi Ferencre,
15:43
aki hasonlóképpen sikerült bizonyítani, hogy bizony neki kötődése volt somorjához.
15:48
Igen, igen. Hát igazából mindegyik feladat az úgy kezdődött,
15:56
hogy vagy a város részéről, vagy máshonnan megkerestek engem is,
16:00
általában egy nagyobb csapaton belül,
16:04
és kaptam egy feladatot, mindig kaptam egy feladatot,
16:07
ezek általában nem saját indítatásból indultak el.
16:15
És hát előbb azt hiszem, 2022-ben készült el egy somorja történelmét földolgozó kiadvány,
16:21
egy könyv, ami elsődlegesen diákoknak, de nem csak diákoknak íródott,
16:26
és akkor sikerült annak kapcsán, meg egy előtte megjelenő cíksorozat kapcsán ennek bővebben utána néznem.
16:34
Van egy ilyen műfaj, hogy itinerárium.
16:36
Ez valójában egy ilyen történelmi úti könyv, tehát híres történelmi személyiségeknek a mozgását figyelik,
16:44
megpróbálják összeállítani, ugye oklevelek által, kibocsátott levelek, mindenféle iratok által,
16:52
hogy aktuálisan hol tartózkodott.
16:54
A Magyar Tudományos Akadémia adott ki egy ilyet,
16:56
és amikor Mátyás királynak a mozgását néztem, úgymond,
17:01
az egyik történész, barátom Csiva Valás küldt el különben nekem ezt az anyagot,
17:06
akkor ebből következtettem ki, hogy milyen célból utazott somorján keresztül,
17:11
és egyértelműen állíthatom, hogy kétszer járt Mátyás király somorján,
17:15
és nem vadászni, ahogyan ezt a helyek korábban tudták,
17:19
mert Csallóközhöz, általában Csallóköz településeihez kapcsolódik,
17:22
hogy amikor Mátyás király vadászni volt itt, akkor ez és ez történt.
17:28
Somorján egyértelműen kétszer hadjáratot vezetett.
17:31
Először a huszita bratrikok ellen, akik még korábban befészkelték magukat a felvidékre,
17:36
ez egy sikeres hadjárat volt,
17:39
másodszor pedig volt Após ellen, Pogyebrán György ellen, aki szintén a huszitákat támogatta.
17:49
1466-ban és 69-ben került erre sor, és azért, mert Somori akkor még szabad királyi város volt,
17:56
és köteles volt, mint szabad királyi város, hogyha az uralkodót ellátni,
18:01
és fogadni, hogyha a kíséretével Somorjára látogatott.
18:04
És hát ugye gazdaságilag képes is volt ellátni az uralkodót.
18:08
Erről kiadványok is jelentek meg, akár Mátyás királya kapcsolatban, akár Ákócival kapcsolatban.
18:14
Ez azt jelenti, hogy ma a Somorjai közösség, vagy Somorja lakossága már mindannyian tisztában vannak azzal,
18:22
hogy az ő városuk, az ő településük, az valamilyen módon kötődik a történelnek ehhez a két fontos személyiségéhez?
18:29
Túlzás legyen talánk jelentén, hogy mindenki tisztában van vele, de egyre többen.
18:33
Annál is inkább, mert ugye a Rákóci Ferenc történetének a Somorjai vonatkozásait,
18:40
azt egy gyerekeknek készült kifestő formájában prezentáltuk.
18:44
A legkisebbektől kezdtétek.
18:45
A legkisebbektől, igen, de hát így családokhoz jutott el voltak éppen,
18:49
ebben ugye szövegek voltak gyerekek számára közéthető nyelven megfogalmazva,
18:54
illetve versek is, és Juhász Tibor kiváló Somorjai festőművésznek az illusztrációi jelentek meg ebben a kiadványban.
19:03
Úgyhogy azt gondolom, hogy egyre szélesebb közönséget ér el ez.
19:06
Van ennek egyébként szerinted közösségteremtő szerepe, közösségépítő szerepe?
19:11
Tehát, hogy mi somorjaiak, büszkék vagyunk arra, hogy nekünk közünk volt ezekhez a történelmi személyiséghez például,
19:19
és hát nyilván voltak még történelmi személyiségek, akiket sajátjaitoknak tartotok.
19:24
Én azt gondolom, hogy igen.
19:25
Tehát nyilván ez egyrészt nem is ér el mindenkit, ez kétféle értelemben mondom.
19:29
Tehát, hogy olyan értelműen nem találkozik vele annak ellenére, hogy ilyen sokféle helyen, módon volt ez prezentálva.
19:36
Másrészt úgy nem ér el, hogy a tudatát vagy a lelkét.
19:41
Tömbözőek vagyunk, valakiket ezek a témák különösebben nyilvánvalóan nem érdekelnek, nem nagyon érdekli a múlt őket semmilyen szempontból sem.
19:52
Hát valamilyen szinten ez normális, lehet, hogy egy picit ez a fajta közöny, ez növekedőben van az utóbbi időben,
20:01
de ahogy említetted az elején, ezzel együtt én azt gondolom, hogy somorja egy jó pozitív példa.
20:07
Meg lehet ezt teremteni szerinted társadalmi szinten? Tehát mondjuk a felvidéki magyarság szempontjából?
20:13
Tehát, hogyha ami egy közösségen belül elindul, azt mondjuk egy teljes közösségre kiszélesíteni,
20:18
hogy érdekeljen bennünket a múltunk, érdekeljen bennünket a jelenünk, érdekeljen bennünket az, hogy mi történik a szomszédban.
20:26
Én optimista vagyok alapvetően, tehát szeretném azt mondani, hogy igen, talán valahol hiszek is benne, de biztos, hogy nagyon nehéz.
20:34
Tehát a világ tendenciái azok teljesen másfelé mutatnak szerintem, tehát nem annak kedveznek, hogy nem a kis közösségeknek, és nem ennek a lokálpatrióta hozzáállásnak véleményem szerint.
20:51
Tehát akkor küzdeni kell igazság szerint, érte?
20:53
Mindenképpen a maga, és mindenkinek a maga helyén.
20:56
Mindenkinek a maga módján.
20:57
Így van.
20:57
Ti egyébként Csomorján nem csak a helytörténettel és az irodalommal küzdötök, hanem a zene műfajával is, de ugye konkrétan, mert ezt most nem lehet itt figyelmen kívül hagyni, hogy te egy könnyű zenei zenekarnak is a tagja vagy,
21:10
és egy másféle zenei formációnak is, ez hogy fér össze a helytörténettel, Mátyás királyjal, vagy Rákóczival akár?
21:19
Ezzel már én is elgondolkodtam, és talán egyetlen egy kapocs van az a közlés, tehát az, hogy valamit közölni akarok talán óhatatlanul is, tanárként is,
21:32
helytörténészként is, és hát előadóként is, zenészként is, énekes szövegíróként is mondjuk.
21:41
Ugye a könnyű zenei formáció az a Renton and the Arrow Jam, és lehet, hogy valakinek mond valamit, legalábbis a környéken, és ugyanakkor a Gaudium karban is benne vagyok,
21:55
régi zenei együttes, Gaudium régi zenei együttesben is benne vagyok, a kórus énekléssel foglalkozunk, előtte pedig a hídvegyes kar tagja is voltam kb. két évig.
22:03
Tehát az mindegyiknél elmondható, hogy valamilyen szinten értéket közvetíteni? Akár zenei értéket, akár irodalmi értéket?
22:10
Igen, szerintem örülnék neki, hogyha ez így lenne, hogyha mások is úgy éreznék, hogy ez érték.
22:18
És megtalálod ebben mindben magadat? Tehát, hogy úgy érzed, hogy a közösség, amelyiket te szolgálsz ezáltal, az visszaadja neked ezt valamilyen módon?
22:27
Igen, egyrészt úgy érzem, hogy a közösség a maga mógyán visszaadja, tehát, hogy van rá igény, van rá igény, és hogy egyfajta élményt tudunk adni, tehát ez egy nagyon változó közönség, ugye a kórus éneklésnek a közönsége, meg mondjuk egy rockzenei formáció.
22:42
De van olyan, akit mondjuk az egyikről a másikra át lehet csábítani?
22:45
Igen, van olyan, igen, hiszen a zene az egy valami általános érvényű dolog, és szerintem kevés ember van, aki egyetlen egy műfajt szerelt csupán.
22:59
Másrészt viszont a kórusnak a tagja is érdeklődnek a rockzenei formációm iránt is, úgyhogy van is egy kolléga, egy kolléganő, egy fiatal kolléganő, akivel heti szinten éneklek együtt a kórusba,
23:11
és most szombaton volt lemezbemutató koncertünk a rockzenei formációval, és ős eljött, úgyhogy ilyesfajta átjárás is van.
23:20
Hát akkor végül is érdemes, tehát érdemes csinálni, meg gondolom, hogy az számít, hogy az ember ezt az egészet, ezt szeretettel csinálja, vagy kedvel csinálja,
23:28
vagy merítsen magából folyamatosan erőt, hogy meg tudjon újulni.
23:31
Igen.
23:32
Hát én akkor ehhez kívánok sok sikert a továbbiakban is, és köszönöm szépen, hogy elfogadtad a meghívásunkat.
23:37
Kedves nézőink, Horváth László volt a vendégünk, kérjük, hogy kövessenek minket a továbbiakban is, és kövessenek be minket a közösségi oldalakon.