VETO
Správy
Strany
Médiá
Politici
Vláda
Parlament
SK
EN
Všetky videá
Maďarská aliancia
Simon Attila: A csehszlovák nemzetállami tervek 1945–1948 között
26. januára 2026
Otvoriť na YouTube
Zhrnutie
AI zhrnutie zatiaľ nie je dostupné.
Spracúva sa
Zdroj: spracovanie zhrnutia videa
Prepis
0:00
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, ahogy Szabó Tibor, én is kicsit személyesen kezdem, legalább abból a szempontból, hogy én meg gömöri vagyok,
0:09
és az a vidék, ahol én születtem, ott az 1944 karácsonyakor szabadult fel, akkor ért véget a háború,
0:20
és már a következő napokban elkezdődött újra szerveződni az élet, a falvakban úgynevezett nemzeti választmányok alakultak.
0:29
magyar nemzeti választmányok, hiszen magyarok éltek ott, beleértve Rimaszombatot is, ahol minő meglepő Varga Imre,
0:39
későbbi református püspöklete nemzeti választmány elnöke, a szovjet hadsereg támogatásával,
0:44
és gyakorlatilag elkezdődött az élet újra szervezése, készítették elő az iskolák megnyitását,
0:52
magyarul ügyintéztek, és úgy nézett ki, hogy a háború tanítsa szlovákiaban is lehet magyarként élni.
0:59
Sőt, a közeli füleken, amikor 1945. május 1-én felvonultak az emberek,
1:04
akkor a fülekiek egy része magyar zalszlókkal vonult fel, mert azt gondolta, hogy ez egy normális dolog egy demokratikus országban.
1:10
Nem is sejtették, hogy közben fontos dolgok történnek a háttérben,
1:16
hiszen 1945. április 4-én megalakult az új csehszlovák kormány kassán,
1:21
másnap kihirdette a kassai kormányprogramot, amely kollektíve bűnösnek nyilvánította a magyarokat.
1:29
és ugyanezekben a napokban a közigazgatást addig irányító szovjet hadsereg átadta a hatalmat a szlovák nemzeti tanács megbízottainak,
1:38
és tulajdonképpen ezzel elkezdődött az a korszak, amelyet mi a benesdekrétumok időszakának nevezhetünk.
1:46
A benesdekrétumok kifejezés az kicsit olyan, mint a trianon kifejezés, egy ilyen gyűjtőfogalom,
1:52
hiszen amikor azt mondjuk, hogy trianon, akkor sem csupán arra a pillanatra gondolunk, amikor 1920. június 4-én
1:59
a távoli Versailles palutatükörtermében aláírták a trianoni békeszerződést,
2:05
hanem egy egész folyamatra gondolunk, amelybe beletartozik a történelmi Magyarország szétesése, az utódálmok megkonstruálása.
2:12
Így van a benesdekrétumok esetében is, hiszen nem csak a benes elnök által kiadott elnöki dekrétumokra gondolunk,
2:21
hanem általában a jogfosztásnak az egész folyamatára, a jogfosztottság állapotára, tehát ennek a szinonimája a benesdekrétumok.
2:30
Erről ennek a jogfosztottságnak az első lépéseiről fogok én most beszélni, mint egy felvezetve az utánam következő
2:38
kolléga Popéi Arpád előadását.
2:40
Azzal kezdeném, hogy amikor benesdekrétumokról beszélünk, akkor tulajdonképpen a cseszlovák nemzetállami tervekről beszélünk.
2:47
Vagyis azokról a tervekről, amelyek szerint egy olyan cseszlovákját képzeltek el, amelyben csak csehelyké szlovákok vannak, nincs hely benne a németeknek és nincs hely benne a magyaroknak.
2:59
De ha belegondolunk, akkor egy olyan ország, egy olyan term megvalósítását azt néven kell nevezni, ez pedig nem más, mint az etnikai tisztogatás.
3:10
Tehát tulajdonképpen az etnikai tisztogatásnak a gondolatáról beszélünk, még hannak nem is a legvadabb formáiról.
3:16
Azt is hozzá kell azonban tenni, hogy ez nem cseszlovák specifikum volt, hiszen az első világháború utáni helyzettel ellentétben, amikor úgy gondolták a nagyhatalmak, hogy a kialakult kisebbségek számára legjobb védelmet, vagy a legjobb biztosítékot arra a helyzetre, a nemzetközi kisebbségvédelmi szerződések jelentik.
3:38
A második világháború után a nagyhatalmak véleménye megváltozott.
3:43
Azokból a tapasztalatokból, amelyet a náci terjeszkedésből leszűrtek, és én azt gondolom, hogy rosszul értelmezve azt, hogy mik ezek a tapasztalatok, úgy gondolták, hogy a béke megőrzésének az lesz a legfontosabb záloga, hogyha az államhatárokat hozzáigazítják az etnikai határokhoz.
4:02
Nyilvánvaló, hogy ennek többféle megoldása lehet. Ennek az egyik megoldása az lehetne, hogy a határokat igazítjuk hozzá az etnikai valósághoz,
4:10
de nyilvánvaló abból a helyzetből kiindulva, hogy ebben a térségben a Szovjetunió volt meghatározóval, ahol már volt történelmi példája és gyakorlata egész etnikumuk adtelepítésének, egy másik megoldást választottak, az etnikai realitást akarták hozzáigazítani az államhatárokhoz.
4:30
Cseszlovákia esetében mit jelentett ez? Azt kell tudni, hogy a cseszlovák emigráció, a Benes Edward vezette emigráció már a II. világháború első éveiben Londonban létrehozza a cseszlovák emigráns kormányt,
4:46
amelynek az a határozott célja, hogy egy győztes világháború után az 1937-es államhatárok között újtsa fel a cseszlovákiát, de kisebbségek nélkül, németek és magyarok nélkül.
5:00
Kezdetben inkább csak németekről beszéltek, de fokozatosan ezek a tervek, ezek a különböző tanulmányokban papírra vetett tervekbe belekerülnek a magyarok is,
5:12
és ha megnézzük ezeket a terveket, azt látjuk, hogy kezdetben még különböző eszközök kombinációjával képzelték el.
5:19
Egy 1943 elején közzétett tanulmány a emigráns kormány külügyminisztériumának egy ilyen belső tanulmánya szerint az egyoldalú kitelepítés, a lakosságcsere és az erőszakos előzésnek a kombinációjával képzelték el ennek a helyzetnek a megoldását.
5:38
Egy másik 1944-es, 44 márciusi tervezet egyfajta optimális forgatókönyvet vázolt fel, amely optimális forgatókönyv három lépésben képzelt el a tisztán cseszlovák nemzetállam kialakítását.
5:53
Első lépésben egy forradalmi helyzetben a kisebbségek vad előzésével, tudjuk, hogy ez a németek esetében részben meg is valósult.
6:03
Második lépésben egy nemzetközi hatalmak által jó adott transfer által, és harmadik lépésben különböző más eszközökkel eltávolítanak mindazokat, akik még ezután is cseszlovákja abban maradtak.
6:18
És ezek a tervek már egyaránt vonatkoztak magyarokra és németekre.
6:24
Meg kell mondani, hogy a hazai cseszlovák ellenállás, vagy nevezzük inkább szlovák ellenállásnak, amit a Szlovák Nemzeti Tanács testesített meg, amely a szlovák nemzeti felkelés előtt jött létre, az ezektől a tervektől kevésbé határozott tervekkel rendelkezett, és kevésbé radikális tervekkel rendelkezett.
6:45
A szlovák nemzeti tanácsnak az 1945 márciusában kiadott deklarációját, akkor az tulajdonképpen abból indul ki, hogy vannak jó magyarok, vagyis antifasizta magyarok, és rossz magyarok, vagyis fasizta magyarok, és tulajdonképpen azzal számolt, hogy a jó magyarok azok maradhatnak cseszlovákiában.
7:06
Persze, ha bizonyos kritériumoknak megfelelnek, ez tulajdonképpen ez a nyilatkozat így fejezte ki, idézem, az ittani magyarok helyzete attól függ majd, hogy hogyan határozzák meg viszonyukat a szlovák nemzethez, az újcseszlovákiához, valamint annak demokratikus és szláva orientációjához.
7:23
Magyarul, hogyha elfogadják azt, hogy ez egy szláva állam lesz, és alkalmazkodnak hozzá, vagyis ha elmondok asszimilálódni, akkor maradhatnak.
7:31
Most felteltjük a kérdést, hogy miért voltak ők kevésbé mérsékletek.
7:35
Én azt gondolom, hogy azért, mert nem volt meg az az információ mennyiségük, ami a külföldieknek, beneseiknek és gotvaldéknak.
7:42
Ők még nem ismerték fel ekkor azt, hogy a nemzetközi helyzet a radikálisabb megoldásokra is megérett, hogy a nemzetközi hatalmak támogatni fogják a radikálisabb megoldásokat.
7:52
Akkor azonban, mikor már tisztába jöttek ezzel, akkor a szlovák nemzeti tanás berkeiből is nagyon radikális elképzelések születtek meg.
8:00
Érdemes megemlíteni Vabros Robárnak a 45 áprilisában közéített tervezetét, amely tulajdonképpen azzal számolt,
8:09
hogy első fázisban minden magyar településről a lakosság 70%-at viszik át Magyarországra,
8:17
és aztán a többieket pedig folyamatosan beolvasztják.
8:21
Robár ezt így fogalmazza meg, hogy katonaság kíséretében lesznek az államhatára deportálva, ahol a sorsukra lesznek hagyva.
8:29
Ennek a tervnek a nyersesség egyébként, mert számos szlovák közeleti személyiségnek a bírá alatát is kiváltotta.
8:37
El kell mondani azt, hogy említettem ezt a három fázisos tervet.
8:43
A németek esetében az első fázis megvalósult, ez az úgynevezett vadelőzés,
8:48
Wildfeldt-Reibung, amely a bürini halálmenetet említhetném, vagy az Úsztin-Adlabemi eseményeket.
8:54
A magyarok esetében ez nem valósult meg, mégpedig azért, mivel az éjszak-keletről érkező szovjet hadsereg Duklai Hagónál meglehetősen hosszadalmasan tudta áttörni
9:05
a német védelmi vonalakat. Ezért gyakorlatilag Dél-Szovákia felszabadítása nem éjszakról történt meg, hanem Dél-Kelet felől.
9:12
A második és a negyedik ukrán hadsereg Dél-Kelet irányból ért el Dél-Szovákiát, és hát nem akartak bennünket éjszak felé kergetni.
9:21
Ekkor jött számításba az első nem valósult a második, a nemzetközi jóvahagyással megvalósuló transfer.
9:30
A cseszlovák kormányzat az első kísérletet 1945. januárjában teszi, amikor Magyarország január 20-án alájri a Moszkvában a fegyverszüneti egyezményt.
9:39
A cseszlovák fél ugyanis szerette volna a fegyverszüneti egyezménybe belefoglalni a transfernek az elvét.
9:46
A Szovjet Unió támogatta ezt, viszont a nyugati hatalmak azt mondták, hogy a fegyverszüneti egyezménybe nem kell ezzel foglalkozni.
9:54
Egy esetleges transfer kérdése az majd a béke konferenciának a döntésétől függhet.
10:00
Tehát ők elutasítottak, tehát transferelve nem került be a fegyverszünet egyezménybe.
10:06
Viszont bekerült valami, ami a cseszlovák fél számára fontos volt, mégpedig az.
10:11
És ezt azért említem, mert keveset beszélünk róla, de a megvalósítása miatt fontos példa.
10:17
Bekerült az, hogy Magyarországnak ki kell vonni erről a területről mindazokat a hivatalnokokat és katonákat,
10:23
akik 1938. november 2-a után vagy az első Bécsi döntés után jöttek erre a teretre.
10:29
Ahogy itt közismerten nevezték őket a felvidéken az anyásokról van szó, az anyországi hivatalnokokról.
10:35
Most cseszlovákia ezt a cikkeit nagyon szabadon értelmezte. Ő nem csak a hivatalnokokra és katonákra értelmezte,
10:41
mindenkire, aki 30-szó szövő második után települt ide, aki férhez jött ide,
10:47
arra is, aki erdészként jött bármilyen szempontból.
10:50
És gyakorlatilag már 45 februárjában elkezdődött az anyásoknak a kűzés a felvidékről,
10:58
amely tulajdonképpen megnyitotta a nyílt magyar üldözést is cseszlovákiában.
11:03
Ha meghallgatjuk például Clement Gotwaldnak a 45. május 1-én elmondott beszédének a részletét,
11:10
érezhetjük, hogy az anyásokon keresztül az egész magyarságra összpontosult ez az ellenszer,
11:16
ezt mondta Clement Gotwald, nem aludhatunk nyugodtan addig,
11:20
míg Szlovákiában anyások és más magyar árulók kóborolnak,
11:24
akik hortit ünnepelték, mikor a fehér lovon belovagolt kassára.
11:28
Összesen mindegy 31 ezer embert zsuppolnak át így.
11:32
tulajdonképpen 40 és 50 kilós kézicsomagokkal az államhatárokon,
11:37
24 órás időtartamot adva nekik arról, hogy félkész jönnek az útra.
11:43
Ez egy nagyon fontos mozzanat, mert már itt megjelenik benne az, amiről mindig is beszélni kell,
11:49
hogy ezeknek az etnikai tisztogatásnak már egy másik fontos háttér motivuma, a vagyonszerzés motivuma.
11:56
Hiszen az anyások vagyona az ott marad és közprédalvá válik.
11:59
soha nem sikerül visszaszerezni nekik.
12:04
Egyébként érdekes módon az első ilyen ismert anyásra kiutasítanak,
12:09
Madarás István megyeis püspök voltak itt Kassarról február 27-én zsuppolnak ki,
12:15
és tulajdonképpen belekezdődik a 31 ezer embernek a tragédiája,
12:19
akiről nagyon ritkan szoktunk, ritkan szoktunk beszélni.
12:23
Nagyon fontos azt is tudatosítani, hogy Cseszlovákia még egy kísérletet tesz az egyoldó transfer,
12:30
az a poszdami értekezeten, de ott sem hagyják jóval nyugati hatalmak,
12:34
és tulajdonképpen ekkor 47 nyarán dől el, hogy Cseszlovákianak más megoldásokat kell keresni.
12:40
Nem működött a vadelűzés, nem működött a nemzetközi jóhagyással való kiűzés,
12:46
ezért más megoldásokat kell keresni, és tulajdonképpen ekkor jönnek szóba azok a belső intézkedések,
12:54
amelyekről még a következőkben lesz szó.
12:56
Itt meg kell állni egy pillanatra és feltetjük a kérdést, hogy tulajdonképpen
13:01
miért választotta a Cseszlovák fél ezt az etnikai tisztogatásnak az elvét.
13:07
A Cseszlovák szakírozom erre egyébként két okot szokott felhozni.
13:11
Az egyik az, amit úgy mondhatnánk, hogy a nemzeti fenyegetettségnek a tézése az,
13:16
hogy ha egy nemzet veszélyben van, akkor azt a veszélyt nem lehet másként elharítani,
13:21
mint tulajdonképpen csak erővel.
13:23
Feltehetjük a kérdés veszélyben volt a szlovák nemzet 1945-ben.
13:27
Tehát én ezt a veszélyt nem látom, sőt, egy nagyon jó helyzetbe kerül,
13:32
tehát én ezt az indokot nem látom akceptolhatónak.
13:36
A másik indok pedig a nemzeti sérelmeknek a megtörlása.
13:39
Az, hogy a nemzetnek joga van megbosszulni a rajta esett sérelmeket.
13:44
A szlovákok leggyakrabban a sérelmekként az 1936-as sérelmeket emlegetik.
13:52
Az első Bécsi döntést az után történteket.
13:54
Kétség kívül 1936-ban szenvedtek sérelmet szlovákok.
13:59
Szenvedtek sérelmet azok a szlovák telepesek, akiket a bevonuló magyar csapatok kiűztek,
14:04
vagy olyan helyzetet teremtettek, hogy el kellett nekik haddni az arbitrásteretet.
14:08
Voltak más egyéni sérelmek is.
14:10
Azt kell azonban mondani, hogy ezek a sérelmek gyakorlatilag,
14:14
vagyis így mondanám, hogy a bosszú egyáltalán nem volt arányban az 1936-as sérelmekkel.
14:22
És ha sérelmek megtörlása arról van szó, akkor én azt gondolom, hogy a helyes elv az egyéni büntetés lett volna,
14:28
ehelyett Csehszlovákia kollektív bűnösség elvét alkalmazta.
14:33
Mondhatnánk azt, hogy hiszen az egyéni sérelmekbüntetést alkalmazta,
14:37
ezt szolgálták a népbíróságok.
14:39
Hiszen ahogy más országokban is a háború után úgynevezett retribúciós bíráskodás kezdődött,
14:44
népbíróságokat hoztak létre Csehszlovákiában is.
14:48
A szlovák nem tanács 1943-as rendeletével.
14:54
Azt kell azonban mondani, hogy a szlovákiában működő népbíróságok is, ha magyarokról beszélünk,
14:59
sokkal inkább a kollektív bűnösség szolgáltában voltak állítva.
15:04
Miért mondom ezt?
15:05
Egyrészt azért, mert ha megnézzük a statisztikákat, akkor azt látjuk, hogy az elítélteknek a közel kétharmada magyar volt.
15:13
Egy olyan országban, egy olyan területen, ahol a magyarok szlovákiában akkoriban egy tizenvalahány százalékot alkották,
15:21
mégis az elítéltek kétharmada magyar volt.
15:25
Én azt gondolom, hogy a népbíróságokat arra használta fel a szlovák hatalom és a szlovák államhatalom,
15:31
egyrészt, hogy a lakosságcsere által minél több embert eltávolítsonak, hiszen tudjuk azt, hogy a lakosságcserének volt egy olyan cikke.
15:44
A lakosságcsere azt mondta ki, hogy Cseszlovákiából annyi magyart kell áttelepíteni Magyarországra,
15:50
ahány szlovák jelentkezik Magyarországról a szlovákia áttelepülésre,
15:54
de ezen felül még Cseszlovákia egy oldalon áttelepítheti az összes háborús bűnöst.
16:00
Tehát nagyon sok háborús bűnöst kellett gyártani.
16:03
A másik nagyon fontos ok pedig, ahogy működött a népbíróság,
16:07
pedig az volt, hogy a népbíróságokkal akarták igazolni a kollektív bűnösség elvét.
16:11
Felmutatni, hogy a magyarok tényleg kollektíve bűnösek.
16:15
És ezt a Cseszlovák igazságszolgáltatás meg is próbálta tenni.
16:19
Én két mozdanatot említenék.
16:22
A pozsonyi belügyi megbizető hivatal 46 február 13-án még alá sem írták a lakosságcserét.
16:28
már felszólított a nemzetbiztonsági testületnek a szerveit,
16:32
hogy gyorsított ütemben vádoljanak meg minél több magyar nemzetiségű szemét.
16:36
És az utasításba belétalkoz, hogy ez államérdek.
16:40
Ha ugrunk pár hónapot, 1946 nyarán az igazságügyi megbizotti hivatal a bíróságokhoz fordult,
16:49
azzal, hogy kizárólag csak a magyarok elleni perekkel foglalkozzanak,
16:54
a szlovákokkal kapcsolatos pereket tegyeik félre,
16:57
az ügyészek pedig lehetőleg tömeges vádameléseket nyújtsanak be,
17:01
amelyeket nem szükséges külön nyomozással alátalmaztani.
17:05
Elég azt igazolni, hogy valaki 38-ban üdvözölte a bevonuló magyar csapatokat.
17:11
Ezért van az, hogy a következő hónapokban tömegesperek indulnak.
17:15
Ezek közül egyik legismertebb a kassai tömegesperek,
17:19
ahol több száz magyart ítélnek el egyszerre.
17:23
tömegesperekre másodt is történek kísérletek.
17:25
Megint egy példát említsek.
17:27
A csalóközi balonyközségben működő rendőrös parancsnoka például
17:31
ahol 1946. február 19-en és 20-an két nap alatt
17:35
230 magyar nemzetiségű lakos jelentett fel, hogy háborús bűnös.
17:40
Ezeknek a feljelentések nagy része egyébként első jutott a Népbíróságig.
17:44
És azt gondolom, hogy a kollektív bűnösség szolgálata volt hallítva az Eszterházi per is.
17:51
Most nem Eszterháziról van szó, de én azt gondolom, hogy fontos megemlíteni ezt a mozzanatot is.
17:56
Hiszen ha belegondolunk arra, hogy Eszterháziról mindig azt mondja a szlovák fél,
18:03
hogy őt azért adtak bíróság elé, mert bíróságája állították a korabeli szlovák politika elit minden tagjat.
18:09
Ez tulajdonképpen nem igaz, ha megnézzük csak a szlovák nemzeti tanácsot, amelyben Eszterházi egyedüli magyarként volt.
18:15
Annak a 82 tagjából mintegy csak 40 százalékat ítélték el.
18:21
és ebből minő meglepő módon három halalos ítélt volt.
18:25
Az egyik Eszterháziról, a másik kettő pedig két német nemzetiségű személyé.
18:30
Egyetlen szlovákot sem ítéltek halálra, abból a szlovák parlamentből, amely jóvá hagyta például a zsidók deportálását.
18:40
És azt is tudjuk, az egyik német sem hadta jóval kettő között halalra ítéltek.
18:44
Ő is kiment a teremből, hogy ne kell jóval hagynia.
18:47
Összesen egyébként a szlovák legfelsőbb népbíróság 18 halásítáltat mondott ki.
18:52
Ebből a 18-ból ezek olyan személyek voltak, mint József Tiszó vagy Wojtek Tuk,
18:57
akik az állam legfőbb vezetőként tényleg személyes felelősséget viseltek mindenért.
19:01
Vagy olyanok, mint az az Anton Vasek, a Klinka Garda egyik vezetőjéként
19:05
ténylegesen közreműködött a zsidók elleni atrocitásokban.
19:08
Ezzel szemben Eszterházit a 33 per 45-ös retribúciós rendelet második paragrafos alapján
19:15
olyan cikkék alapján ítélték halálra, itt idézem, mint Cseszlovákia és a demokratikus rend szétverésének a vágya.
19:23
Hát igen, de ha megnézzük, hát kik verték szét Cseszlovákia, tulajdonképpen a szlovákok,
19:29
és a déjpont pedig a fasiszta megszállók és a belföldi arulók tévékenységenek a propagálása,
19:36
illetve a szovjetuniai szövetségesének a szóbeli meggyalázása.
19:40
Én elhiszem, hogy Eszterházi mondott olyan kijelentéseket, amelyekkel meggyalázta a Szovjetuniót,
19:46
de azért még nem biztos, hogy valakit halálra kell ítélni.
19:48
Egyébként ezek a paragrafosoknak van, hogy senki más nem ítéltek halálra, csak kizárólag Eszterházit.
19:53
Én azt gondolom, ez ő esetében igaz az, hogy a hatalomnak szüksége volt egy olyan szimbolikus ítéletre,
19:58
amely alatt megint nagy nyilvánosság előtt igazolni lehet a kollektív bűnösség vagyat.
20:04
De visszatérve az eszközökre,
20:06
45 nyara arra kiderült, hogy a nemzetközi transfer nem működik belső megoldások kellettek.
20:10
Ekkor jöttek szóba a Benesi elnöki rendeletek.
20:14
És még a végére szeretném megmanyarozni, hogy tegyük tisztába ezt a kifejezést.
20:17
Mi történetek, nem nagyon szeretjük, mert kicsit félrevezető.
20:20
Tudni kell az, hogy amikor Benes elnök 1940-1938. okt. LeMond külföldre távozik, úgy néz ki, hogy kilép a politikából.
20:29
Mikor kitör a világháború ismét visszatér a politikából és megalakítja gyakorlatilag Londonban a csehszlovákiai migráns kormányt,
20:37
és arra alapozva, arra a tézisre, hogy minden ami 1938 münkeni döntés után történt,
20:45
az jogilag érvénytelen, úgy tekintette magáról, hogy ő továbbra is köztársági elnök.
20:50
És elkezdődik a csehszlovák alamszervezet kiépítése.
20:54
Volt csehszlovák elnök, volt kormány, de nem volt törvényhozó testület.
20:59
Ezért a törvényhozó testületet a köztársági elnök rendeletevel pótoltak.
21:04
Így a háború idején Bennes Londonban összesen 44 elnöki rendeletet ad ki.
21:09
Majd mikor visszatér 45 márciusába csehszlovákiába, még további 98-at.
21:15
Ezek a rendeletek egyébként nagyon széles területet fognak le.
21:20
Például megalapítják az egyik általa a Prágai Zen Akadémiát létrehozzák.
21:26
Tehát tulajdonképpen ezt is figyelembe kell venni.
21:29
Ebből az összesen 142 rendeletből tulajdonképpen egy 13-12-13 volatkozik a szlovákia-magyarokra.
21:38
De nem szabad csak ezekkel foglalkozni, hiszen azt is tudni kell, hogy szlovákiában 45-ben egyfajta jogi dualizmus volt.
21:45
Minden elnöki rendeletnek szüksége volt az, hogy a szlovákia tanács jóval hagyja, illetve valamilyen applikálja szlovákia helyzetére.
21:55
Ezért a szlovákia-magyarok jogfosztásának a másik fontos dokumentumait a szlovákia tanácsnak a rendelete jelentik.
22:02
Ezt a kettőről mindig együtt kell beszélni, még hogyha csak úgy is azt is mondjuk, hogy a benesi rendeletekről van szó.
22:09
Ezek közül, rendeletek közül vannak rendeletek, és mindjárt befejezem, melyek a vagyoni helyzettel foglalkoznak.
22:16
Ilyen például az ötös számú elnöki rendelet, amely kimondja, hogy ki a magyar.
22:22
Egyébként azt tekintették magyarnak, aki az 1930-as népszámoláson vagy a későbbiekben magyarnak mondta magát.
22:30
És gyakorlatilag ez az ötös számú rendelet mondja ki a magyarok vagyonának az állami földetel a helyezését.
22:36
Ilyen például szól még a 12-es elnöki rendelet, vagy a 108-as.
22:40
A 71-es rendelet a magyarok munkakötelezettségéről szól.
22:45
És hát a legfontosabb, amelyel kezdeni kellett volna tulajdonképpen a 33-as számú elnöki rendelet,
22:51
1945. augusztus 8-a arról még kimondja a magyaroknak, hogy a magyarok elveszítik az állampolgarságokat.
22:59
Nagyon furcsa módon, most ebben már nem megyek bele, ellentmondóan a jogfolytonosság elvével,
23:05
ellentmondóan, de ezt most már nem akarom elmondani.
23:09
És még azzal fejezném be, hogy természetesen nem csak ezekről a rendeletekről van szó,
23:13
hiszen nagyon sok olyan egyéb intézkedés is volt negymerőt nyaran,
23:16
amelyek tulajdonképpen szinte lehetetlenén tették az, hogy itt méltóság teljesen lehessen magyarként élni,
23:22
a rádiókészülékek elkobzásától kezdve az iskolák bezárása, könyvkérdás megszüntetése,
23:28
vagy például azok a helyi rendeletek, amelyek nagyon sok településen megtiltottak, hogy nyilvánosan magyarul lehessen beszélni.
23:35
És ezt fűződik a záró gondolatom, ezt elmondtam a múltkor épp Budapesten egy kerekasztal beszélgetésnél.
23:43
Két rozsnyói fiatalember ezekben a hetekben losoncra ment, valami szekérrel vittek oda,
23:51
és hát ott magyarul beszéltek az utcán és elfogtak őket a milicisták és kopaszra nyírtak,
24:00
mint ahogy akkoriban losoncon divat volt, ez nem először történt meg ott abban a városban.
24:05
Ezek a két fiatalember visszament rozsnyóra és a családjuk döbbenten látják,
24:11
hogy hosszú hájjal mentek el és kopaszra jönnek vissza és megkérdeztek, hát veletek mi történt.
24:16
És ők nagy nevetések közepette elmesélik, hogy hát az történt, hogy magyarul beszéltünk,
24:23
elkaptak bennünket és lenyírtak a hajunkat.
24:25
De hát miért nevettek? kérdezte a család.
24:27
Hát azért, mert ezek a butalk nem tudják, hogy a hajunk újra kinő.
24:30
Én ezzel szeretném beszélni az előadásomat. Köszönöm szépen a figyelmet.