VETO
Správy
Strany
Médiá
Politici
Vláda
Parlament
SK
EN
Všetky videá
Maďarská aliancia
Popély Árpád: A Beneš-dekrétumok és ami utánuk következett
26. januára 2026
Otvoriť na YouTube
Zhrnutie
AI zhrnutie zatiaľ nie je dostupné.
Spracúva sa
Zdroj: spracovanie zhrnutia videa
Prepis
0:00
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
0:03
Részben az előadásom kötődni fog az előttem szóló éhoz.
0:07
Lehet, hogy részben ismételni is fogom az által elmondottakat.
0:11
Ugye köztudomású, hogy a benes dekrétumok, mint hogy általában a második világháború utáni jogfosztottsága a magyar közösségnek,
0:18
a felvidéki magyarság máig legsúlyosabb traumáját jelenti,
0:23
de ugyanakkor én is hangsúlyoznám, hogy a dekrétumok csak egy szegmensét képezték a magyar ellenes jogalkotásnak,
0:30
sokkal nagyobb számban jelentek meg szlovák nevezeti tanácsi rendeletek,
0:34
amelyek szellemiségükben és tartalmukban gyakorlatilag megegyeztek a benes dekrétumokkal.
0:39
És hát persze nem is beszélve arról, hogy a magyar ellenes jogalkotás mellett
0:43
a csehszlovák állam egyik fő törekvés a magyar és a német kisebbségtől való megszabadulás volt.
0:49
Most, hogyha én is néhány szóban megemlékeznék a benes dekrétumok genéziséről,
0:55
az előzőkben elhangzott, hogy benes a műhenni döntés után lemondott,
1:00
előbb Párizsban, majd Londonban távozott, megalakította az emigráns kormányt Londonban,
1:05
és ő saját magát légyégében csehszlovákia, továbbra is hivatalban lévő köztársasági elnökének kezdte tekinteni,
1:15
és ő kezd a dekrétumok kiadásával élni, arra hivatkozva, hogy nincs parlamentje az akkor nem létező csehszlovákiának.
1:26
A kerésbé köztudott, hogy a benes dekrétumok genézise még a 30. decemberére vezethető vissza,
1:33
amikor az úgynevezett második csehszlovák köztársaság parlamentje
1:37
fölhatalmazta az akkori köztársasági elnököt Emil Hákhát,
1:42
hogy a rendkívüli körülményekre való tekintettel
1:45
dekrétumokkal kormányozzon, tehát dekrétumokat adjon ki.
1:50
Hákhá ezzel soha nem élt ezzel a lehetőséggel,
1:53
de benesen az emigrációban,
1:55
lényegében ő kezdte alkalmazni ezt a gyakorlatot,
1:57
és első dekrétumát már 1940. júliusában kiadja,
2:02
amelyel az államtanácsot hozza létre,
2:04
amely parlament hiányában valamiféle tanácsadó testületeként működött
2:07
a benestek mint köztársasági elnöknek.
2:11
És ettől kezdődően, tehát 40. júliusától egészen 1945. októberéig,
2:17
amíg aztán ugye a felújított csehszlovákiában
2:19
meg nem alakul az ideigreves nemzetgyűlés,
2:21
és összességében 143 elnöki dekrétumot ad ki,
2:25
közülük 45-öt még az emigrációs időszakban,
2:29
tehát 45. márciusáig,
2:31
és további 98-ot pedig 45. áprilisától 45. októberéig.
2:38
És aztán ezeket a dekrétumokat persze majd az októberben
2:41
megalakult ideigrenes nemzetgyűlés
2:43
1946. márciusában
2:46
visszamenőleges hatállal és törvényerőre emeli.
2:49
Most a történelmi hűség kedvéért le kell szögezni azt,
2:53
nyilván ezeket a dekrétumokat, még hogyha a nevük,
2:56
úgymond ugye Benes nevét viseli is,
2:59
nyilván nem maga Benes fogalmazta,
3:01
hanem ezeket mindig a mindenkori kormány,
3:03
illetve a miniszterek fogalmazták meg.
3:05
A kormány mellett az államtanács és az úgynevezett jogi tanács
3:08
is megtárgyalta, és Benes lényegében,
3:11
mint köztársasági elnök lényegében,
3:13
hát idézőben mondom, hogy csak,
3:15
aláírta őket, persze mindezt semmit nem vol le Benesnek a felelősségéből.
3:24
Ugye tudjuk, hogy a háború utáni cseh és szlovák politikai elit,
3:30
lényegében az ország német és magyar kisebbségét tette felelőssé,
3:34
Cseszlovákia 1936-39-es felbomlásáért
3:39
a magyar ellenes és német ellenes jogalkotás,
3:43
illetve intézkedések alapdokumentumává a kassai kormányprogram vált,
3:47
amelyet aztán sorra követtek a különböző német és magyar ellenes jogszabályok.
3:52
Itt Simón Attila is elmondta, hogy a Benes dekritumokat lényegében két csoportban lehet sorolni,
3:57
vannak olyan dekritumok, amelyek lényegében a háború utáni cseszlovák állam működését voltak,
4:04
hivatottak biztosítani, illetve aztán vannak olyan dekritumok,
4:08
amelyek nyilván a magyar és a német kisebbség különböző formájú jogfosztását fogalmazzák meg.
4:16
Most a magyar szakiratodóv általában úgy említi,
4:19
és az interneten is ezek a számadatok bukkannak föl,
4:22
hogy a 143 dekritumból 13 vonatkozott a magyar kisebbségre,
4:32
és további 20-25 pedig közvetve ilyen vagy olyan módon vonatkozott a magyarokra.
4:38
De le kell szögezni itt azt is, hogy soha senki sehol nem nevezte meg tételesen,
4:44
hogy melyik ez a 13 dekritum.
4:46
Tehát bizonyos szempontból saját lagunknak is van valamilyen mulasztásunk.
4:54
Ezeket konkrétan név szerint meg kellene nevezni,
4:56
és pontosan azt is kimondani, hogy azoknak a dekritumok esetében,
5:00
amelyek csak közvetve vonatkoznak a magyarokra,
5:03
melyek azok a paragrafusok, melyek azok a tételek,
5:06
amelyek a magyarok vagy a németek jogfosztásáról is szólnak.
5:11
Mert például voltak államosítási dekritumok, több tucat paragrafusból álltak,
5:16
7-8-9 oldalas dekritumokról van szó,
5:19
amelyekben például egy mondat emlékezik meg a magyarokról olyan módon,
5:22
hogy nem kaphatnak, amikor felsorolja, hogy kik nem kaphatnak kártérítés az államosított vagyonért,
5:28
akkor ott többek között felsorolják a németeket és a magyarokat is.
5:33
Tehát lényeg az, hogy nagyon nehéz meghatározni a magyar ellenes,
5:38
illetve a magyarokra is vonatkozó elnöki dekritumoknak a számát,
5:42
de többek között azért is, mert a dekritumok egy része csak Csehországban volt érvényes.
5:47
Ugye az előzőekben elhangzott már, hogy a háború utáni Csehszlovákiában egyfajta jogi dualizmus volt,
5:52
tehát voltak törvények, illetve a dekritumok, amelyek az egész országban hatályosak voltak,
5:58
vagy voltak olyanok, amelyek csak Csehországban.
6:00
Szlovákiában pedig a szlovák nemzeti tanács szintén adott ki a saját hatáskörén belül rendeleteket,
6:07
illetve különböző intézkedéseket foganatosított.
6:11
Úgyhogy nagyon sok esetben a felvidéki magyar lakosságra nem is egy adott elnöki dekritum volt hatályos,
6:18
hanem az annak megfelelő szlovák nemzeti tanácsi rendelet.
6:22
Ilyen volt például a népbíróságokról szóló dekritum, amely csak Csehországban volt hatályos.
6:27
A szlovákiai népbíróságok külködését a szlovák nemzeti tanács egyik rendelete szabályozta.
6:33
Most nyilván ugye a magyar közösségre a 33-as dekritum járt a legsúlyosabb következménnyel,
6:41
amely kimondta a teljes német és magyar lakosság megfosztását Csehország állampolgárságától.
6:48
Voltak vagyonelkopzásról szóló dekritumok, az ötösde számú dekritum az kimondta a németek és magyarok vagyorának a nemzeti gondnokság aláhelyezését,
6:57
a 12-es a mezőgazdasági vagyonuk elkobzását, és a 108-as pedig az egyéb vagyonuk elkobzását.
7:04
Voltak dekritumok, amelyek a magyar és német laktat területek betelepítéséről szóltak.
7:09
ilyen volt a 27-es dekritum, amely a belső telepítést szabályozta, vagy a 28-as, amely a magyarok és németek
7:17
műzőgazdasági vagyonának csehekkel és szlovákokkal való betelepítését.
7:22
A 71-es számú dekritum szólt az állampolgárságukat elveszített személyek,
7:27
tehát a németek és a magyarok munka kötelezettségéről, de ez mondjuk csak Csehországban volt érvényes.
7:32
A szlovákiai magyarok Csehországi deportálását a 88-as számú dekritum alapján hajtották végre,
7:39
amely elvileg egy nemzetiségi megkülönbözhetés nélküli közmunkarendelet volt,
7:44
de senki másra nem alkalmazták csak a magyar lakosságra.
7:50
Na és hát aztán folythathatnám végtelenségig a szlovák nemzeteti tanácsi rendeletekkel,
7:56
de ezekben már nem megyek bele, mert Simón Attila ezeket már részben megemlítette.
8:02
Na most ugyanakkor, amit arra már én is utaltam,
8:04
ugye a kisebbségellenes jogalkotás az csak egy igaz jelentős,
8:07
de csak egyik szegben se volt a magyar és németellenes intézkedéseknek a háború után is a Szlovákiában.
8:16
Meg kell említeni a lakosságcserét, amelyet úgy sikerül rákényszeríteni Magyarországra,
8:24
hogy már 45 őszén megkezdődik a szlovákiai magyar lakosság országon belüli széttelepítése,
8:29
vagyis csehországi dekortálása,
8:31
és után ezt látja Magyarország, hát nyilván nem önszántából,
8:34
de rááll a lakosságcsere egyezmény aláírására,
8:37
és hát a lakosságcsere keretén belül körülbelül 90 ezer magyart telepítenek át Szlovákiából Magyarországra,
8:45
és az ő helyükre pedig Magyarországról 71 ezer szlovák telepes érkezik.
8:51
Meg kell említeni a csehországi deportálást,
8:53
amely keretében több mint 40 ezer magyart telepítettek a csehország részekbe,
8:57
akik majd 49 tavaszán térhetnek haza a szülőföldjükre,
9:03
na és nyilván a reszlovakizáció is ezt a célt szolgálta,
9:07
tehát hogy minél inkább, minél alacsonyabbra srófolják a déri határvidéken élő magyar lakosság számát,
9:14
tehát a reszlovakizáció keretében több mint 400 ezer magyar próbált mentesülni az ő tért megkurcoltatás alól.
9:24
És hát nyilván a magyar ellenes politika szolgálatába lett állítva a népbíráskodás is ugye az elítélt magyarok magas számával
9:32
és hát többek között Eszterházi János elítélésével is a hatalom a lényegében a magyar lakosság kollektív háborús bűnösségét akarta igazolni.
9:42
És hát persze ez összefügg a lakosságcseregyezménnyel is, minél magasabbra srófolni az áttelepíthető magyarok számát,
9:50
miután ugye a lakosságcseregyezmén lehetővé tette, hogy Cseszlovákia egyoldalúan áttelepítse Magyarországra a háborús bűnösség címén elítélt magyarokat.
10:00
Amivel folytatnám az az, hogy ugye a háború óta eltelt több mint 80 esztendő,
10:06
és a beres dekrétumok, illetve a magyar ellenes jogalkotás felülvizsgálására irányuló törekvés az ugye nem új keletű jelenség,
10:14
gyakorlatilag 48-ban már megjelenik ez a törekvés, amikor igaz, hogy meglehetősen felemáson, de rendezik a magyar lakosság helyzetét,
10:22
és ekkor részben a felvidéki magyarság részéről is, és a magyar diplomácia részéről is felmerül az,
10:28
hogy hát nyilván ennek természetes veleljárója kellene, hogy legyen, hogy eltörlik a magyar ellenes jogszabályokat.
10:35
Úgyhogy már például a 48 nyarán Fábri Zoltán és Balogh Dénes Árpád a cseszlovákiai magyar kommunisták nevében egy emlékiratot intéznek a magyar vezetéshez,
10:47
és hát felkérik, hogy a közelálló cseszlovák-magyar tárgyalásokon képviselje a magyar kisebbség érdekeit,
10:54
és érje el a magyar ellenes jogszabályoknak az eltörlését, perülvizsgálását, és az érintettek a megurtoltak kárpótlását.
11:02
Volt is ilyen törekvés magyar részről mindenre, de nyilván a cseszlovák félelre nem volt hajlandó.
11:09
Vagy tudjuk azt is, hogy Vándor József, pozsonyi magyar konzul 1949. áprilisában fölterjezte a magyar külügyminisztériumb egy terjedelmes jegyzéket,
11:20
amelyben több mint 50 magyar ellenes jogszabályt foglal jegyzékbe azzal, hogy ezeknek az érvénytelenítését kezdeményezni kellene a cseszlovák félnél.
11:34
Ezek után a magyar diplomácia az előkészítés alatt álló cseszlovák-magyar kulturális egyezménybe próbálta volna meg belefoglaltatni a magyar ellenes jogszabályok érvénytelenítését.
11:46
Pontosan úgy hangzott volna ez a kitétel, hogy a két fél hatályon kívül helyez és jóvá tenni igyekszik minden olyan törvényt és intézkedést,
11:57
amely úgymond a reakciós rendszerek kormányzata idején a területükön élő és a másik fél nemzetiségéhez tartozó népesség elnemzetlenítésére és beolvasztására irányult.
12:09
Most persze mondanom sem kell, hogy ismét csak a cseszlovák fél volt az, amely hallani sem akart az ebbféle szabályozásról,
12:16
és végül 1951-ben annélkül írják alá a kulturális egyezményt, hogy akár csak egy szót szólt volna a kisebbségekről.
12:25
Szintén kevésbé ismert tény, hogy 1958-ban érdekes módon, amikor egy magyar kormánydelegáció látogat Cseszlovákiába,
12:35
a kormánydelegáció alap, tehát a felkészülés során az iratai között szerepeltek a vagyona elkobzó jogszabályok eltörlésére vonatkozó kitételek.
12:51
Tehát szerette volna elérni a Cseszlovákiába érkező magyar delegáció, hogy ezeket a kérdéseket megtárgyalják a cseszlovák féllel,
12:58
de miután Káldár János megbetegedett a találkozó előtt, nem utazott el a magyar küldöttséggel Cseszlovákiába,
13:05
végül is a magyar fél elősebb húzakodott ezzel az igényel. Úgyhogy ismét csak adakta került ez a kérdés.
13:13
A következő időpont, amikor, ugye általában a pártállam 40 éve alatt, ez Tabut Évának számított ez a kérdés,
13:21
tehát nem lehetett ezzel hivatalosan előhozakodni, de egyetlen kivétel volt a prágai tavasz szabadabb politikai légköre,
13:29
amikor a magyar politikai reprezentáció, illetve a Csemadok lényegében, mert az ugye lépett föl 68-ban,
13:35
a magyar kisebbség valamiféle érdekvédelmi szervezeteként.
13:38
A Csemadok részéről megfogalmazódott az az igény a 68. márciusi állásfoglalásában,
13:44
hogy el kellene törölni, illetve felül kellene vizsgálni az 1945 után hozott magyar ellenes diszkriminációs törvényeket és intézkedéseket.
13:57
Még ennél is továbbment a szlovák írószövetség magyar tagozatának a hasonló beadványa,
14:05
amely már kimondta egyenesen a sérelmet szenvedettek rehabilitálásának az igényét,
14:10
és a jogfosztás ellen tiltakozók vereinek a felülvizsgálását, illetve az anyagi kárpótlást.
14:16
Na és még mindezeken túl, még azt lehet mondani, hogy radikálisabb igényeket fogalmazott meg,
14:23
a csemadók galántai járási bizottsággal, amely megfogalmazta azt az igényt,
14:31
hogy revideálják a kassai kormányprogramnak a nemzetiségeket érintő kitételeit,
14:38
a csehországi deportálás és a lakosság cserét értékeljék át,
14:43
rehabilitálják az érintetteket, részesüljenek anyagi kárpótlásban,
14:48
valamint vonják felelősségre mindezen akcióknak a felelőseit.
14:52
Na most természetesen ismét csak mondanom sem kell,
14:55
hogy a szlovák politikai reprezentáció elutasította ezeket az igényeket,
15:01
sőt aztán ugye a szlovák sajtó, a Macica-Szlomenszká vagy akár a szlovák pártvezetés részéről
15:06
nagyon kemény ellenvéleményeket fogalmaztak meg,
15:10
többek között revizionizmussal és a második világháború eredményei megkérdőjelezésével vádolva
15:15
az ilyen igényeket, megfogalmazókat.
15:19
Itt most csak zárójelvában jegyezném meg,
15:21
hogy a második világháború eredményei tulajdonképpen már azzal meglettek kérdőjelezve,
15:26
hogy az a szlovákia, amely ugye Hitler mellett végighartolta a világháborút végül,
15:30
és egy őszesek oldalán találta magát, mint a felújított csehszlovákiának a része,
15:34
holott gyakorlatilag szlovákiának is a vesztes államok között lett volna a helye,
15:39
hogyha ugyanúgy, mint a többi államnak, amely Németország szövetségese volt a háborúban.
15:47
És így jutunk el a rendszerváltásig, hogy gyakorlatilag semmi,
15:51
jöjjen bocsánat, még el ne felejtsem,
15:53
69 tavaszán volt még egy kezdeményezés a vagyonelkobzó jogszabályok felülvizsgálására,
16:01
nem is gondolnánk, hogy kitől.
16:04
Fábri István neve nem tudom mennyire ismerős a jelenlévő körében,
16:08
nem Fábri Zoltánról van szó, hanem Fábri Istvánról,
16:11
egy a csehszlovák kommunista nomenklatúra egyik meglehetősen magas helyén
16:16
leledző magyar nemzetiségű pártvezetőről,
16:21
aki a tagja volt a Kommunista Párt Központi Bizottságának parlamenti képviselő is volt.
16:27
Ugyanakkor ő kezdeményező az egyik felszólalásában 69 nyarán a szlovák parlamentben,
16:35
hogy szükséges lenne a háború utáni magyar és németellenes vagyonelkobzó jogszabályokat módosítani.
16:44
Most természetesen ezt Peter Zolotka, a korabeli szlovák miniszterelnök azzal üti el,
16:49
hogy ez a kérdés túlságosan érzékeny és összetett,
16:52
úgyhogy nem aktuális ezeknek a kérdéseknek a megtárgyalása és esetleg a vagyonelkobzó jogszabályoknak a revideálása.
17:02
Úgyhogy gyakorlatilag a pártállam 40 éve alatt nem történik semmilyen előrelépés ezen a téren,
17:06
de hát azt látogjuk, hogy azóta sem történt gyakorlatilag semmi előrelépés.
17:12
Úgyhogy a rendszerváltás utáni jogszabályok, amelyek például a restitúcióról szóltak,
17:20
a kis privatizációs törvény vagy a földtörvény, például mind csak 48,
17:24
tehát az 1948 után elkobzott vagyon visszaadására és visszaigénlésére ad lehetőséget.
17:30
A magyaroktól 45 és 48 között elkobzott vagyon visszaadásának a lehetősége fel sem merül
17:37
a korabeli szlovák politikai elit részéről.
17:41
És meg kell említenem még azt, hogy a 90-es évek elején a korabeli magyar politikai mozgalmak részéről
17:47
volt egy kezdeményezés, hogy a szlovák parlament annak mintájára,
17:51
ahogyan az elhúrcolt zsidóktól, illetve a kitelepített németektől is megkövette a zsidókat és a németeket,
17:59
tehát a magyarokkal kapcsolatban is fogadjon el valamilyen hasonló nyilatkozatot
18:03
és ítélje el a kollektív bűnösség elvét.
18:06
Csáki Pál személyesen az MKDM egyik képviselője előterjesztette egy nyilatkozattervezetet
18:12
1991-ben, aztán 92. tavaszáig is elhúzódott ez a történet,
18:17
de ez a nyilatkozattervezet odáig sem jutott el, hogy a szlovák parlament érdemben megtárgyalja,
18:23
vagy a plénum elé kerüljön.
18:26
már a politikai grémiuma a parlamentnek, tehát a pártoknak az egyeztető testülete úgy döntött,
18:32
hogy ez olyan kényes kérdés, hogy ezzel nem kíván foglalkozni a szlovák parlament.
18:38
És még egy kezdeményezést megemlítenék, szintén a 90-es évek elejéről,
18:42
tehát még a csesszlovák érából.
18:45
Az akkori köztársasági elnök Václav Havel 1991-ben létrehozott egy testületet,
18:53
amelyben helyet kaptak többek között a korabeli magyar politikai mozgalmak küldöttei, vagy képviselői is,
19:00
azzal a céljal, hogy dolgozzon ki valamilyen javaslatot a magyar kisebbséget ért háború utáni sérelmek orvoslására.
19:08
Most ennek a bizottságnak a javaslatai között szerepelt többek között egy bocsánatkérés,
19:15
illetve egy alapnak a létrehozása, amelyre Havel köztársasági elnök adományozott volna egy bizonyos összeget,
19:23
félig-meddig a maztarik elnök két háború közötti adományának a mintájára.
19:29
Most ebből szintén nem lett semmi.
19:31
Huncsik Péter, aki a vezetője volt ennek a testületnek, azt állítja,
19:35
már évekkel ezelőtt, illetve a közelműkben is megjelent nyilatkozatában,
19:39
hogy Durai Miklós volt az, aki megtorpedozta ezt a bocsánatkérést,
19:43
illetve ennek az alapnak a létrehozását.
19:46
Mert mondván, hogy Havel elnök cseh, minket pedig a szlovákok deportáltak és telepítettek ki,
19:52
tehát hogy egy cseh elnök ne kövesse meg a magyar kisebbséget.
19:57
Hogy ez mennyire igaz, mennyire nem igaz, ez nagyon nehéz kideríteni,
20:00
mert semmiféle nyoma nincs ennek a bizottság munkájának,
20:03
sem a korabeli sajtó nem írt nagyon róla,
20:06
sem azóta nem kerültek erről elő semmiféle levéltári anyagok,
20:11
tehát Huncsiknak ezt a kijelentését, vagy igaz, vagy nem igaz,
20:15
nagyon nehéz már megítélni.
20:17
Na de minden esetre,
20:19
hát én itt ezzel be is fejezném a mondandómat,
20:22
a lényeg az, amit ebből ki akarok hozni,
20:24
hogy ugye a rendszerváltás óta is eltelt már körülbelül 35-36 év,
20:29
tehát nem csak a kommunizta pártállam 40 éve nem volt elégséges ahhoz,
20:33
hogy valamiféle elmozdulás történjen ebben a kérdésben,
20:38
de az azóta eltelt, közel ugyanennyi időszak, ugyanennyi év,
20:42
tehát 36 év sem volt elég ahhoz,
20:45
hogy a mindenkori szlovák politikai vezetés felül átértékelje a háború utáni nemzetiségi politikáját
20:55
a korabberi csehszlovákiának,
20:57
és akár legalább egy szimbolikus bocsánatkérés,
21:00
vagy egy szimbolikus kárpurtás erejéig megkövesse a háború után megpurcolt magyarokat.
21:08
Köszönöm szépen!
21:15
Ďakujem za pozornosť.